2011. október 13., 06:102011. október 13., 06:10
Herman Rosner, az intézmény elnöke szerint ugyanis gazdasági válságban összefogásra van szükség a túléléshez, a helyi önkormányzatok pedig azzal tudják támogatni a vállalkozókat, ha nem emelik az adókat, valamint ha megpályázható alapot hoznak létre. Mint részletezte, a helyi pénzből a cégek kiállításokon és vásárokon mutatkozhatnának be, honlapokat készíthetnének, vagy minőségi bizonylatokat szerezhetnének be, életképesebbé téve a vállalkozást.
Rosner szerint a válság pusztító hatással volt a háromszéki gazdaságra, hiszen tavaly összesen 2069 céget számoltak fel vagy függesztettek fel, kétszer többet, mint amenynyi új vállalkozás megalakult. A negatív trend idén is folytatódik, hiszen 2011 első kilenc hónapjában 1160 Kovászna megyei vállalkozás szüntette be végleg vagy időlegesen a tevékenységét, miközben csak 871 új kereskedelmi társaság jött létre. Ez azt jelenti, hogy a két év alatt közel 3500 háromszéki már nem biztosítja önállóan saját megélhetését, nem fizet adót és társadalombiztosítást, de ha úgy számoljuk, hogy egy cégnél több alkalmazott is lehet, akkor még több munkahely megszűnését vonta maga után a cégfelszámolás, vélekedett a gazdasági szakember. „Az önkormányzatok a helyi költségvetésből támogatják a kultúrát, az egyházakat, az ifjúsági és sportmozgalmakat. Azt kérjük, hogy a jövő évi költségvetésben a kis- és közepes vállalkozások támogatására is különítsenek el pénzt” – szögezte le Heman Rosner.
A közgazdász szerint elvárásuk azért is jogos, mert a vállalkozások fennmaradásától függnek a munkahelyek és a helyi bevételek. „Újabb sötét időszak várható a gazdaságban, jövőre lesz a gazdasági válság negyedik esztendeje, minden segítségre szükség van” – vallja Rosner.
A kamara jelenleg a háromszéki cégek rangsorolását végzi, a 4834 mérleget letevő cég közül 1431 került be a 2010-es megyei toplistára, 6,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ezek a cégek a tavaly 2829 millió lejes üzleti forgalmat valósítottak meg, és összesen 18 695 munkahelyet biztosítottak.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.