2011. október 13., 06:102011. október 13., 06:10
Herman Rosner, az intézmény elnöke szerint ugyanis gazdasági válságban összefogásra van szükség a túléléshez, a helyi önkormányzatok pedig azzal tudják támogatni a vállalkozókat, ha nem emelik az adókat, valamint ha megpályázható alapot hoznak létre. Mint részletezte, a helyi pénzből a cégek kiállításokon és vásárokon mutatkozhatnának be, honlapokat készíthetnének, vagy minőségi bizonylatokat szerezhetnének be, életképesebbé téve a vállalkozást.
Rosner szerint a válság pusztító hatással volt a háromszéki gazdaságra, hiszen tavaly összesen 2069 céget számoltak fel vagy függesztettek fel, kétszer többet, mint amenynyi új vállalkozás megalakult. A negatív trend idén is folytatódik, hiszen 2011 első kilenc hónapjában 1160 Kovászna megyei vállalkozás szüntette be végleg vagy időlegesen a tevékenységét, miközben csak 871 új kereskedelmi társaság jött létre. Ez azt jelenti, hogy a két év alatt közel 3500 háromszéki már nem biztosítja önállóan saját megélhetését, nem fizet adót és társadalombiztosítást, de ha úgy számoljuk, hogy egy cégnél több alkalmazott is lehet, akkor még több munkahely megszűnését vonta maga után a cégfelszámolás, vélekedett a gazdasági szakember. „Az önkormányzatok a helyi költségvetésből támogatják a kultúrát, az egyházakat, az ifjúsági és sportmozgalmakat. Azt kérjük, hogy a jövő évi költségvetésben a kis- és közepes vállalkozások támogatására is különítsenek el pénzt” – szögezte le Heman Rosner.
A közgazdász szerint elvárásuk azért is jogos, mert a vállalkozások fennmaradásától függnek a munkahelyek és a helyi bevételek. „Újabb sötét időszak várható a gazdaságban, jövőre lesz a gazdasági válság negyedik esztendeje, minden segítségre szükség van” – vallja Rosner.
A kamara jelenleg a háromszéki cégek rangsorolását végzi, a 4834 mérleget letevő cég közül 1431 került be a 2010-es megyei toplistára, 6,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ezek a cégek a tavaly 2829 millió lejes üzleti forgalmat valósítottak meg, és összesen 18 695 munkahelyet biztosítottak.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.