
INS: a növekedést többek között a villamosenergia-iparág idézte elő
Az év első öt hónapjában az ipari termelés 16,9%-kal nőtt a nyers adatok szerint és 17,5%-kal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a 2020-as év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet keddi tájékoztatásából (INS).
2021. július 13., 11:352021. július 13., 11:35
A növekedést elsősorban a feldolgozóipar (19,2%), valamint a villamosenergia-, gáz-, melegvíz- és légkondicionáló-szolgáltatás (12,1%) növekedése idézte elő. A bányászat 3,8%-kal csökkent – írja az Agerpres.
A naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatsorok szerint az év első 5 hónapjában 17,5%-kal nőtt az ipari termelés.
A bányászat és kőfejtés 4,6%-kal csökkent.
2021 májusában az ipari termelés az előző hónaphoz képest a nyers adatok szerint 6%-kal, munkanapokkal és szezonálisan kiigazított adatok szerint 8,5%-kal csökkent.
a naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatsorok szerint a csökkenés szintén a három ipari ágazatban bekövetkezett visszaesésnek tudható be: feldolgozóipar (-11,9%), bányászat (-5,9%), valamint villamosenergia-, gáz-, melegvíz- és légkondicionálás (-3,8%).
a feldolgozóipar (+32,9%), a villamosenergia-, gáz-, hő-, melegvíz- és légkondicionáló-szolgáltatás (+14,9%), valamint a bányászat (+8,5%) növekedésének köszönhetően. A munkanapokkal és szezonálisan kiigazított adatok alapján 2020 májusához képest 30,3%-kal nőtt az ipari termelés, ami a feldolgozóipar (+32,1%), a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz- és légkondicionáló-szolgáltatás (+14,9%), valamint a bányászat (+8,6%) növekedésének köszönhető.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!