Az Eurócsoport várja az athéni kormány új javaslatait a görög adósságválság megoldása érdekében – szögezte le ismételten az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének keddi brüsszeli ülése előtt annak vezetője, Jeroen Dijsselbloem.
2015. július 07., 17:032015. július 07., 17:03
2015. július 07., 19:572015. július 07., 19:57
A holland pénzügyminiszter a várakozó újságíróknak elmondta, hogy a testületi ülés előtt kétoldalú megbeszélést folytat Evklídisz Cakalotosz új görög pénzügyminiszterrel. Cakalotosz elődje, Jánisz Varufakisz közvetlenül a vasárnapi görögországi népszavazás után mondott le miniszteri tisztségéről.
„Még nem láttam a görög kormány javaslatát. Az ülés előtt találkozom a görög pénzügyminiszterrel, aztán meglátjuk” – mondta az Eurócsoport elnöke.
Dijsselbloem szerint a görög kormányon a sor, hogy megmutassa, miként tud megállapodni a hitelezőkkel. Az Eurócsoport elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezők és Athén eddig eredménytelen egyeztetésének ügyében a görög kormányra nehezedik a nagyobb nyomás, hiszen az országban súlyos a helyzet, a bankok zárva tartanak. „Úgy sejtem, a görög kormány érdekelt abban, hogy rövid időn belül komoly és hiteles megoldással álljon elő” – fogalmazott Dijsselbloem.
A holland pénzügyi tárca irányítója úgy vélekedett: az elmúlt hónapokban megmutatkozott, hogy az általa vezetett testület egységes hozzáállást tanúsított a görög adósság-probléma ügyében, és minden tőle telhetőt megtett az eurózóna erősítése, de legalább egybentartása érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor: az euróövezet egységének megőrzése mellett az is fontos, hogy elkerüljék az olyan végkifejletet, amely ront az eurózóna szavahihetőségén.
Elkerülnék a grexitet
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke az Eurócsoport tanácskozására érkezve azt hangsúlyozta: csak akkor tudnak majd előrelépni, ha sikerül helyreállítani a bizalmat az euróövezet jelenleg 19 országa között. A lett politikus megerősítette: olyan megállapodást akarnak elérni, amelynek révén elkerülhető a „grexit”, Görögország távozása az euróövezetből. Ha azonban a bizalmat nem sikerül helyreállítani, és nem állítanak össze hiteles görög reformcsomagot, akkor a grexit sem zárható ki – tette hozzá.
El kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből – jelentette ki hasonlóképpen Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Kiemelte, hogy most „a görög kormány térfelén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel – amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban –, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből.
Az EKB továbbra is küld pénzt
Az Európai Központi Bank (EKB) eközben folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását, miután Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hétfőn megállapodott, hogy Görögország új javaslatokat terjeszt elő az euróövezeti állam- és kormányfők keddi csúcsértekezletén.
Az EKB hétfő esti döntése azért fontos, mert a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott ELA-támogatást. Ez várhatóan legkésőbb július 20-án, az EKB-val szembeni következő görög kötvénytörlesztési kötelezettség napján bekövetkezik, ha Görögország nem tesz eleget e kötelezettségének.
A görög kormány úgy döntött hétfőn, hogy két nappal meghosszabbítja a bankok és a tőzsde június 28-án, egy hétre elrendelt zárva tartását. Így kedden és szerdán is zárva tartják az ország területén működő bankokat, a 60 eurós készpénzfelvételi limiten nem változtattak.
Mindenki Athénra figyel
Eközben hétfő este Francois Hollande francia államfő Párizsban tárgyalt Angela Merkellel. Ezután azt mondták: tiszteletben tartják a görögök szavazatát, és meghallották minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az eurózövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt – fogalmazott a német kancellár. A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek „komoly, hiteles és konkrét javaslatokat” kell tennie.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet, és kész segíteni Athénnak, ha erre kérik – közölte Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója is. „Az IMF tisztában van a vasárnap Görögországban tartott népszavazás eredményével. Szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak, ha erre kérnek bennünket” – írta közleményében Lagarde.
A Fehér Ház a görög adóssághelyzet kompromisszumos rendezésére és olyan megállapodás megkötésére szólította fel az Európai Uniót és Görögországot hétfőn, amely lehetővé teszi, hogy Athén az eurózóna tagja maradjon.
A Kreml hétfőn arról tájékoztatott, hogy Vlagyimir Putyin államfő telefonon beszélt Alekszisz Ciprasszal. A beszélgetést Ciprasz kezdeményezte. „Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a görög népet az ország előtt álló nehézségek leküzdésében” – olvasható a Kreml honlapján közzétett tájékoztatásban.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!