
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – közölte az Európai Bizottság.
2025. december 10., 14:272025. december 10., 14:27
A döntés az Európai Parlament és a tagállamok között létrejött előzetes politikai megállapodás eredménye, amely az uniós klímatörvény módosításáról szól. A megállapodás értelmében az EU korlátozott mértékben, legfeljebb az 1990-es kibocsátások 5 százalékának megfelelő arányban magas minőségű nemzetközi kibocsátáscsökkentési krediteket is felhasználhat a cél eléréséhez a 2036 utáni időszakban.
miközben beruházási biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és megerősíti az EU tiszta átmenetét, ipari versenyképességét és energiafüggetlenségét.
A megállapodás olyan átmenetet vázol a 2030 utáni időszakra, amely figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és geopolitikai körülményeket. A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel, egyszerűbben és költséghatékonyabban teljesítsék vállalásaikat, és számol a különböző ágazatok közötti rugalmas teljesítéssel is.
A megállapodás egyúttal 2028-ra halasztja az új kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazását az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari szereplők esetében, bár az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025-től változatlanul érvényben maradnak. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
A vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában az első negyedévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
Már második napja távolodik a szerdán regisztrált történelmi csúcstól a lej-euró árfolyam. A Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken 5,2364 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, az előző napi 5,2661 lej/euró után.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
szóljon hozzá!