Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – közölte az Európai Bizottság.
2025. december 10., 14:272025. december 10., 14:27
A döntés az Európai Parlament és a tagállamok között létrejött előzetes politikai megállapodás eredménye, amely az uniós klímatörvény módosításáról szól. A megállapodás értelmében az EU korlátozott mértékben, legfeljebb az 1990-es kibocsátások 5 százalékának megfelelő arányban magas minőségű nemzetközi kibocsátáscsökkentési krediteket is felhasználhat a cél eléréséhez a 2036 utáni időszakban.
miközben beruházási biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és megerősíti az EU tiszta átmenetét, ipari versenyképességét és energiafüggetlenségét.
A megállapodás olyan átmenetet vázol a 2030 utáni időszakra, amely figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és geopolitikai körülményeket. A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel, egyszerűbben és költséghatékonyabban teljesítsék vállalásaikat, és számol a különböző ágazatok közötti rugalmas teljesítéssel is.
A megállapodás egyúttal 2028-ra halasztja az új kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazását az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari szereplők esetében, bár az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025-től változatlanul érvényben maradnak. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!