Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – közölte az Európai Bizottság.
2025. december 10., 14:272025. december 10., 14:27
A döntés az Európai Parlament és a tagállamok között létrejött előzetes politikai megállapodás eredménye, amely az uniós klímatörvény módosításáról szól. A megállapodás értelmében az EU korlátozott mértékben, legfeljebb az 1990-es kibocsátások 5 százalékának megfelelő arányban magas minőségű nemzetközi kibocsátáscsökkentési krediteket is felhasználhat a cél eléréséhez a 2036 utáni időszakban.
miközben beruházási biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és megerősíti az EU tiszta átmenetét, ipari versenyképességét és energiafüggetlenségét.
A megállapodás olyan átmenetet vázol a 2030 utáni időszakra, amely figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és geopolitikai körülményeket. A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel, egyszerűbben és költséghatékonyabban teljesítsék vállalásaikat, és számol a különböző ágazatok közötti rugalmas teljesítéssel is.
A megállapodás egyúttal 2028-ra halasztja az új kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazását az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari szereplők esetében, bár az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025-től változatlanul érvényben maradnak. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!