Fotó: Haáz Vince
Tavaly az Európai Unió lakosságának 69 százaléka saját tulajdonban levő lakásban, a fennmaradó 31 százalék pedig bérelt lakásban élt, és Romániában volt a legnagyobb a lakástulajdonosok aránya – derül ki az EU statisztikai hivatalának csütörtökön közölt adataiból.
2023. november 30., 17:282023. november 30., 17:28
2023. november 30., 17:292023. november 30., 17:29
Az Eurostat hangsúlyozza, hogy Németország kivételével minden tagországban a lakást bérlőkénél nagyobb a saját tulajdonú lakásban élők aránya.
– közölte az Agerpres. Ami a bérelt lakásban élők arányát illeti, az Németországban volt a legmagasabb a tavaly, 53 százalék. A sorban Ausztria (49 százalék) és Dánia (40 százalék) következett. Romániában mindössze 5,2 százalékos volt ez az arány.
Románia jó ideje uniós éllovas a lakástulajdonosok tekintetében, de csökken az arány: az egy éve kiadott Eurostat-jelentés szerint 2021-ben még 95,3, egy esztendővel korábban pedig 96,1 százalékon állt.
A legfrissebb adatokra visszatérve, a lakóterület nagysága az egy főre jutó szobák átlagos számával mérhető: az EU-ban tavaly átlagosan 1,6 szoba jutott egy főre – számolt be az Agerpres. Az uniós tagállamok közül Máltán (2,3 szoba/fő), Luxemburgban (2,2 szoba/fő), Belgiumban, Írországban és Hollandiában (2,1 szoba/fő) volt a legnagyobb a lakóterület, ezzel szemben Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában (1,1 szoba/fő), illetve Lettországban és Horvátországban (1,2 szoba/fő) volt a legkisebb.
Az életkörülményeket tekintve 2022-ben az EU lakosságának 16,8 százaléka élt zsúfolt lakásban, szemben a 2010-ben regisztrált 19,1 százalékkal.
A túlzsúfolt lakás ellentéte a kihasználatlan lakás, amely túl nagy a bennük élők igényeihez képest. Ez a helyzet a legtöbb esetben úgy alakul ki, hogy az idős emberek magukra maradnak, vagy a házaspárok gyermekeik felnövése és elköltözése után továbbra is ugyanabban a lakásban élnek. 2022-ben az EU lakosságának egyharmada (33,6 százalék) élt ilyen körülmények között, és ez az arány 2010 óta nagyjából változatlan.
Tavaly Máltán (72,3 százalék), Cipruson (70,9 százalék) és Írországban (67,3 százalék) volt a legmagasabb, Romániában (7,3 százalék), Lettországban (9,4 százalék) és Görögországban (11,3 százalék) pedig a legalacsonyabb a kihasználatlan lakások aránya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!