Az állami vállalatokat bírálja az Európai Bizottság

A brüsszeli megrovás szerint a kormány „a jól fizető és befolyásos vezetői tisztségek megtartása miatt” halogatja folyamatosan az újításokat bizonyos iparágakban.

Romániában az állami vállalatok – a pénzügyi szektor kivételével – a termelés 8 százalékát biztosítják, és a hazai munkaerő 4 százalékát foglalkoztatják. A tanulmány szerint ezek a társaságok különösen a vasúti és energetikai szektorban játszanak fontos szerepet, és éppen ezekben az ágazatokban lenne égető szükség a reformokra.

Közel 1500 vállalat van állami kézben

A pénzügyminisztérium adatai szerint 2013-ban az országban 247 olyan vállalat és közhasznú társaság tevékenykedett, amelynek összes, illetve többségi részvénye kormányzati tulajdonban volt. Ezek közül 228 volt ténylegesen működőképes, 19 ellen pedig fizetésképtelenségi eljárás vagy más jogi procedúra zajlott. Az összeállítás az ország 45 kutatóintézetét és a nagy állami társaságok helyi kirendeltségeit (72) is tartalmazza.

További 1177 vállalat önkormányzati tulajdonban volt – ide tartoznak például a közszállítási vállalatok és a városi hőközpontok –, ezek közül 159 ellen folytattak csődeljárást.

Az Európai Bizottság rámutatott: a legveszteségesebb a Román Vasúttársaság személy- és teherszállító, valamint infrastrukturális részlege (CFR Călători, CFR Marfă és CFR Infrastructură), a Tarom légitársaság, a bukaresti közszállítási vállalat és a fővárosi metróhálózatot működtető Metrorex. Emellett jelentős hiányt okoz az államkasszának az Oltchim vegyipari üzem és a Bukarest hőellátását biztosító vállalat (RADET).

Egyes társaságok – mint a CFR személyszállító részlege és a RADET – jogosultak az állami támogatásra, mivel közszolgáltatást biztosítanak, így valamennyire pótolni tudják a tetemes deficitet. Ezzel szemben a vasúttársaság teherszállító ágazata, a Tarom vagy az Oltchim az európai uniós jogszabályok értelmében nem részesülhet állami finanszírozásban, mert a versenykörnyezetben tevékenykedik.

„Egyértelmű, hogy ezeknek a vállalatoknak sürgősen javítani kellene a teljesítményét” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság. A tanulmány szerint ugyanakkor a legnagyobb profitot a Romgaz földgázkitermelő, a (néhány hónapja fizetésképtelennek nyilvánított) Hidroelectrica villamosenergia-termelő, valamint az ugyancsak az energetikai szektorban működő Nuclearelectrica termeli.

„Politikai alapon nevezik ki az igazgatókat”

Az Európai Bizottság szerint az állami vállalatokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy siralmas teljesítménnyel működnek a magánszektorban létrehozott társaikhoz képest: tetemes adósság van a nyakukon, és keveset termelnek.

2013-ban a három hónaposnál régebbi adósságot felhalmozó cégek összesen 2,6 milliárd lejnyi adóval és illetékkel tartoztak az államnak, ezek közül 1,3 milliárd lejt állami társaságoknak kellett volna kifizetniük. A kormányzati tulajdonban lévő vállalatok által termelt profit két évvel ezelőtt a bruttó hazai terméknek (GDP) alig 0,4 százalékát tette ki, ehhez képest a tartozásaik mértéke elérte a 3,4 százalékot.

Az EB azt is kifogásolja, hogy az állami és közhasznú társaságok élére nem szakmai szempontok alapján, hanem politikai alapon nevezik ki a vezetőket. „Amint egy tárca élére új miniszter kerül, azonnal lecserélik az érintett vállalatok vezetőtanácsának tagjait” – vélekednek a brüsszeli szakértők. A bizottság szerint a privatizációs eljárások felgyorsítása „hatékonnyá tenné az érintett vállalatok működését, és csökkentené az államkasszát veszélyeztető kockázatokat”.

A kormány még 2011-ben, a készenléti hitel-szerződés megkötésekor állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az EB-vel és a Világbankkal 20 nagyvállalat magánosításáról, ezek közül azonban tizenegy eljárást még be sem indítottak.