Az új magyar–román autóút-összeköttetés még csak papíron létezik, de már viszontagságos múltja van
Fotó: Cristian Pistol/Facebook
Nemrég még úgy tűnt, Magyarország hamarabb elvégezheti a maga feladatát a Romániával létesítendő új gyorsforgalmi összeköttetés megvalósítása során, a Méhkerék–Nagyszalonta térségében építendő autóúton. Azonban most kiderült, hogy az M44-es meghosszabbítása Békéscsabától a határig ebben a kormányzati ciklusban csak a tervezés lezárásáig juthat. Közben a román oldalon is sokat „hintáztatják” a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi utat. Amely nagy előnnyel indult, ám az évek során így is folyamatosan billegett, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
2026. szeptember 09., 18:502026. szeptember 09., 18:50
A bukaresti kormány 2022 decemberében hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő M44-es autóút, illetve a romániai oldalon Nagyszalonta és a határ között építendő gyorsforgalmi utat kapcsolná össze. Utóbbi a Nagyvárad és Arad között létesítendő autóút (DEx16) határ felé vezető elágazása lesz.
Szijjártó Péter akkori magyar külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte a bukaresti döntést, jelezve: a magyar hatóságok már elkészítették a térség fejlesztési tervét, és „mindent megtesznek a lehető leggyorsabb megvalósítás érdekében”.
A magyar Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási portálja 2024 júliusában adott hírt az M44 gyorsforgalmi út (Békéscsaba)–országhatár (Nagyszalonta) közötti szakasz előkészítéséről. A tájékoztatás szerint a 2x2 sávos közúti összeköttetés nyomvonalának hossza nagyságrendileg 43 km, a kiviteli terv szintig történő előkészítés határidejét 2028 júniusára tették (maga az építkezés ezután kezdődhetett volna).
hiszen a térség autóútját, a DEx16 jelzésű gyorsforgalmit már 2020 óta tervezik (amikor is együttműködést kötött a közúti infrastruktúrát kezelő társaság Arad város és megye, illetve Nagyvárad és Bihar megye önkormányzatával). 2022 nyarán módosításokat végeztek a terveken, hogy a három szakaszra bontott autóutat összekössék a határig érő M44-essel.
A közbeszerzési eljárások a romániai viszonyokhoz képest – az itt is tapasztalt akadályok ellenére – gyorsan zajlottak: 2025-ben sorra hirdettek kivitelezőket a három szakaszra. Bár évekkel korábban, a magyarországi útépítési lendület és a romániai botladozások ismeretében a legtöbben arra fogadtak volna, hogy az M44-es hamarabb elér a határig, mint a DEX16-os bekötőútja,
Hogy aztán a romániai megszorító intézkedések közepette kiderüljön: hiába egy-egy szakasz közbeszerzési eljárásának lezárása, az építési rajtot leghamarabb 2027 tavaszára halasztják. Ekkor megint padlóféket nyomott a romániai projekt.
A DEx16-os autóút és a magyarországi új összeköttetés kék színnel
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Közben 2026 januárjában az utolsó szakasz kivitelezési szerződését is aláírták. A rajtkésleltetés miatt egyre erőteljesebb közfelháborodás azonban lépéskényszerbe hozta a hatóságokat, amelyek a gyorsforgalmi projektjét átadták egy másik lebonyolítónak, az Országos Közúti Beruházási Társaságnak (CNIR), amely idén májusban ambiciózusabb tervekkel állt elő: képviselői már nyári rajtról beszéltek.
Hiszen a Nagyvárad–Nagyszalonta, Nagyszalonta–Kisjenő, illetve Kisjenő–Arad szakaszok szerződése egyaránt 24 hónapos kivitelezési határidőt tartalmaz, így 2028-ra el kell(ene) készülniük, miközben az M44-es esetében addigra legjobb esetben is csak a terv lett volna meg.
A kiszámíthatatlan romániai viszonyok azonban bármikor bármit felülírhatnak. A nyár eltelt, Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pedig augusztusban Nagyváradon ismét azt a döntést próbálta alátámasztani, miért kellett jövőre halasztani a Várad–Arad gyorsforgalmi építési rajtját. A kormányfő szerint az állam túlvállalta magát, előbb az országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú határidős projektjeit kellett letudják, a más uniós forrásokra támaszkodó, önrészt is feltételező nagyberuházások – mint a DEx16-os – pedig a sorukra kell várjanak, illetve költségvetési pénzre.
Mindezek ismeretében az ember azt gondolhatta, akkor így biztosan Magyarország lesz a befutó, ahol idén februárban ismertették az M44-es magyar–román határig húzódó szakaszának nyomvonalát, részleteit.
Csakhogy a tavaszi kormányváltás itt is éreztette hatását. A gyorsforgalmi-építések folytatását övező bizonytalanságokat Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter igyekezett tisztázni. Ugyanis mivel úgy fogalmazott, hogy a közlekedéspolitika várhatóan teljesen eltolódik majd a vasútfejlesztések és közösségi közlekedés irányába, ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy ez egyet jelent az autópálya- és gyorsforgalmi utak építésének visszaszorulásával.
Hétfőn Takács Árpád, a Fidesz országgyűlési képviselője parlamenti interpellációjában konkrétan rákérdezett az M44-es keleti továbbépítésének sorsára, hangsúlyozva:
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Vg.hu által idézett válaszában egyértelművé tette, hogy az M44 fejlesztése nem áll le. A kecskeméti csomópont építése jelenleg is zajlik, a kormány biztosítja a befejezéshez szükséges forrást, és a munkálatok még 2026-ban lezárulhatnak.
A román határig vezető szakasznál azonban már jóval óvatosabb a kormányzati menetrend. A Békéscsaba és az országhatár közötti rész esetében ebben a ciklusban a tervezés tekinthető reális célnak.
– írja a Világgazdaság. Tehát az M44 építése-tervezése folytatódik, de a teljes, Romániáig tartó kapcsolat megvalósítása egyelőre nem közeli beruházás.
Autóút-mutató. A magyar M44-es meghosszabbítása a határig egy korábbi térképen
Fotó: Beruhazas.gov.hu
A DEx16-os autóút Nagyvárad és Arad közötti, mintegy 120 kilométer hosszú részét három szakaszra bontották, mindegyik kivitelezésére külön közbeszerzési eljárást írtak ki:
A DEx16-os Várad és Arad közötti része északi végén a már 2024-ben megnyitott, a megyeszékhelyt az A3-as észak-erdélyi autópályával összekapcsoló gyorsforgalmival folytatódik, délen pedig a 2012 óta járható, Aradot az A1-es dél-erdélyi sztrádával összekötő 3,5 kilométeres szakaszt is ide sorolják.
Az építési munkálatok 2016-ban kezdődtek, azóta pedig összesen mintegy 125 kilométernyi gyorsforgalmi út épült meg. Az M44-es autóút Kecskemét – Nagykőrös – Kunszentmárton – Szarvas – Békéscsaba útvonalon haladva jelenti Békés vármegye és részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolatát az ország gyorsforgalmi úthálózatával. Az autóút kiindulópontja az M5-ös autópálya Kecskemét-Észak csomópont átépítésével kialakítandó csomópontban lesz.
A tervek között szerepel az autóút meghosszabbítása Méhkerék irányában a román határig. Az M44-es Békéscsaba és magyar–román határ közötti szakasza 43 kilométer lenne, továbbépítése Békéscsaba, Doboz, Sarkad és Méhkerék közigazgatási területeit érintené. A szakaszon 110 kilométer/órával lehet majd közlekedni, ha megvalósul.
A harmadik átkelő várhatóan Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, és Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. Az összeköttetés helyzetével hamarosan külön cikkben foglalkozunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!