Az ASSAI a közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy az iparág már öt éve munkaerőhiánnyal küszködik, a deficit pedig egyre csak mélyült, miközben a gépkocsipark már meghaladja a 7,5 millió járművet, az autók átlagéletkora pedig eléri a 14 évet. A fokozott munkaerőhiány közepette ugyanakkor a szervizek és autómosók működtetőinek azzal is szembesülniük kell, hogy

A potenciális munkaerő egy része így inkább Hollandiában, Angliában, Írországban vagy Olaszországban vállal munkát, ahol lényegesen jobbak a fizetések.

Az ágazat munkáltatói szerint az is visszahúzza őket, hogy a fiatalok egy része önként vállalja a munkanélküliséget, de az sem könnyít a helyzetükön, hogy nagyon kevés szakiskola működik az országban. Az ASSAI szerint különben európai uniós viszonylatban csak Olaszországban magasabb az önként vállalt munkanélküliséget választók aránya, mint Romániában. A Független Autószervizek Egyesülete szerint ugyanakkor a feketén működő szervizek is kihatnak a piac működésére, mivel ezek adót sem fizetnek.

korábban írtuk

He­gesztő Vietnamból, varrónő Bangladesből: külföldi munkaerőre szorul Románia

Háromszáz vietnami hegesztőt és lakatost alkalmaz a tulceai hajógyár, mivel itthon nem talál megfelelő számú szakmunkást – egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül Románia, ahol immár a bangladesi varrónő vagy a pakisztáni sofőr sem kuriózum.

Tudorel Topa, a hajógyár igazgatója elmondta, az üzem maximális kapacitáson dolgozik, emiatt égetően szüksége van a munkaerőre. Itthon viszont nem talál elég munkást, mivel a tapasztalt hegesztők 2-3 ezer eurós havi bérért Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában dolgoznak; itthon átlagban 670 eurót keres egy hegesztő.

Szakértők szerint a kelet- és nyugat-európai bérszakadék miatt lehetetlen küldetés hazacsalogatni külföldről a romániai vendégmunkásokat, ugyanakkor az állam által biztosított szociális segélyek és a garantált minimálbér „elrettenti” a támogatottakat a munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől. Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagy számban alkalmazni munkaerőt külföldről.

A munkaügyi miniszter szerint nem ez a helyes út

Nemrég Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is arról beszélt egy nyilvános vitán, amely a romániai munkaerőpiaci krízisről szólt, hogy cégvezetők azt kérik a szaktárcától, nyissa meg a határokat a külföldi dolgozók előtt. Mint magyarázta, 3 ezer Srí Lanka-i dolgozóról is hallott, akiket az ország nyugati részében alkalmazna egy nagy vállalat. A nyugati megyékben ugyanakkor önkormányzatok is kérték a határnyitást.

Sok olyan intézkedés áll rendelkezésünkre, és a kormány nagyon nyitott újabb javaslatokra, hogy ne kelljen az unión kívülről embereket alkalmazni” – szögezte le Vasilescu. Egyúttal arra is felhívta a kelet felé nyitni akaró munkáltatók figyelmét, hogy egy európai uniós irányelv értelmében a külföldieket nem lehet minimálbéren foglalkoztatni, hanem biztosítani kell számukra a mintegy 3000 lejes átlagbért.

A munkaerő harmada külföldön dolgozik

A legfrissebb statisztikák tükrében különben lenne, akit hazacsalogatni külföldről, hiszen Románia munkaerejének 30, lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Erről nemrég beszélt Liviu Voinea, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke.

„Súlyos demográfiai problémánk van, amiről eddig keveset beszéltünk: a munkaerő mintegy 30 százaléka, Románia lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Azt is mondhatnánk, hogy ez Románia elveszett GDP-je” – fogalmazott Voinea. Hozzátette, Romániában továbbra is csökken a népesség, a lakosság elöregedése pedig szintén a bruttó hazai termék csökkenéséhez vezet. „Ha 1 százalékkal nő a 65 év fölötti lakosság aránya, az a várható GDP 1,3 százalékos csökkenéséhez vezethet” – jelentette ki a szakember.