HIRDETÉS

Autószerelők Kínából? – kísérleti programot indíthatnak a munkaerőhiány miatt

Bálint Eszter 2017. december 05., 14:52 utolsó módosítás: 2017. december 05., 14:58

Egyre nő azoknak az iparágaknak a száma, amelyekben a romániai munkáltatók nem találnak maguknak munkaerőt, így külföldieket alkalmaznának.

Fotó: Haáz Vince

Kínai munkavállalókat akarnak hozni a romániai gépkocsijavító műhelyekbe és az autómosókba – derül ki a Független Autószervizek Egyesületének (ASSAI) hétfői közleményéből. Mint rámutatnak, már a tettek mezejére is léptek: együttműködési megállapodásjavaslatot juttattak el Kína bukaresti nagykövetségére, amelyben jelezték, hogy egy kísérleti program keretében 80 kínai munkást alkalmaznának.

Az autómosókban havi nettó 250-300 eurót, a szervizekben pedig már nettó 500-800 eurót is kínálnak a potenciális keleti vendégmunkásoknak, emellett a szállással és az étkezéssel járó költségeket is magukra vállalják.

HIRDETÉS

Az ASSAI a közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy az iparág már öt éve munkaerőhiánnyal küszködik, a deficit pedig egyre csak mélyült, miközben a gépkocsipark már meghaladja a 7,5 millió járművet, az autók átlagéletkora pedig eléri a 14 évet. A fokozott munkaerőhiány közepette ugyanakkor a szervizek és autómosók működtetőinek azzal is szembesülniük kell, hogy

a tapasztalt munkavállalók már azt is megengedik maguknak, hogy tulajdonképpen zsarolják a cégek tulajdonosait, és nettó 1000-1400 eurós havi fizetést kérjenek, amekkorát a munkáltatóknak nem áll módjukban biztosítani.

A potenciális munkaerő egy része így inkább Hollandiában, Angliában, Írországban vagy Olaszországban vállal munkát, ahol lényegesen jobbak a fizetések.

Az ágazat munkáltatói szerint az is visszahúzza őket, hogy a fiatalok egy része önként vállalja a munkanélküliséget, de az sem könnyít a helyzetükön, hogy nagyon kevés szakiskola működik az országban. Az ASSAI szerint különben európai uniós viszonylatban csak Olaszországban magasabb az önként vállalt munkanélküliséget választók aránya, mint Romániában. A Független Autószervizek Egyesülete szerint ugyanakkor a feketén működő szervizek is kihatnak a piac működésére, mivel ezek adót sem fizetnek.

Fotó: Sándor-Nagy Tünde

Számos ágazatra jellemző a munkaerőhiány

Amint arról korábban több ízben is írtunk, Románia egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül, s már a gazdaság számos területén külföldi dolgozókkal igyekeznek pótolni a masszív elvándorlás nyomán keletkezett űrt.  Mivel az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években többen próbálkoztak az olcsó ázsiai dolgozókkal.

Egy brassói ingatlanfejlesztő például Vietnamból alkalmazott építőipari munkásokat, a tulceai Vard hajóépítő üzem pedig a nyáron közölte, hogy ugyancsak a délkelet-ázsiai országból szerződtet háromszáz hegesztőt és lakatost.

Tudorel Topa, a hajógyár igazgatója elmondta, az üzem maximális kapacitáson dolgozik, emiatt égetően szüksége van a munkaerőre. Itthon viszont nem talál elég munkást, mivel a tapasztalt hegesztők 2-3 ezer eurós havi bérért Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában dolgoznak; itthon átlagban 670 eurót keres egy hegesztő.

Szakértők szerint a kelet- és nyugat-európai bérszakadék miatt lehetetlen küldetés hazacsalogatni külföldről a romániai vendégmunkásokat, ugyanakkor az állam által biztosított szociális segélyek és a garantált minimálbér „elrettenti” a támogatottakat a munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől. Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagy számban alkalmazni munkaerőt külföldről.

A munkaügyi miniszter szerint nem ez a helyes út

Nemrég Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is arról beszélt egy nyilvános vitán, amely a romániai munkaerőpiaci krízisről szólt, hogy cégvezetők azt kérik a szaktárcától, nyissa meg a határokat a külföldi dolgozók előtt. Mint magyarázta, 3 ezer Srí Lanka-i dolgozóról is hallott, akiket az ország nyugati részében alkalmazna egy nagy vállalat. A nyugati megyékben ugyanakkor önkormányzatok is kérték a határnyitást.

Amíg hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön, és növekedtek itthon a bérek, addig nem tudom, miért kellene afrikai vagy ázsiai munkásokat fogadnunk.

Sok olyan intézkedés áll rendelkezésünkre, és a kormány nagyon nyitott újabb javaslatokra, hogy ne kelljen az unión kívülről embereket alkalmazni” – szögezte le Vasilescu. Egyúttal arra is felhívta a kelet felé nyitni akaró munkáltatók figyelmét, hogy egy európai uniós irányelv értelmében a külföldieket nem lehet minimálbéren foglalkoztatni, hanem biztosítani kell számukra a mintegy 3000 lejes átlagbért.

A munkaerő harmada külföldön dolgozik

A legfrissebb statisztikák tükrében különben lenne, akit hazacsalogatni külföldről, hiszen Románia munkaerejének 30, lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Erről nemrég beszélt Liviu Voinea, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke.

„Súlyos demográfiai problémánk van, amiről eddig keveset beszéltünk: a munkaerő mintegy 30 százaléka, Románia lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik. Azt is mondhatnánk, hogy ez Románia elveszett GDP-je” – fogalmazott Voinea. Hozzátette, Romániában továbbra is csökken a népesség, a lakosság elöregedése pedig szintén a bruttó hazai termék csökkenéséhez vezet. „Ha 1 százalékkal nő a 65 év fölötti lakosság aránya, az a várható GDP 1,3 százalékos csökkenéséhez vezethet” – jelentette ki a szakember.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS