
Több ezer kkv maradt hoppon. Hiába terveztek az állami támogatással, végül egy vasat sem láttak belőle
Fotó: 123RF
Támogatás helyett csak költségekbe vert az állam számos a kis- és közepes vállalkozást amiatt, hogy a nagy csinnadrattával bejelentett egyik gazdaságélénkítő programjából végül semmi sem lett. Miklós Zoltán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja most azzal próbálkozik, hogy legalább a pályázat összeállításával járó kiadásokat térítse meg az állam.
2022. március 25., 08:062022. március 25., 08:06
Átverve érzik magukat azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek jelentkeztek egy, a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Mint ismeretes, az akkor még Florin Cîțu által vezetett kabinet 2020-ban jelentette be, hogy három gazdaságélénkítő programot indít a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére.
Az európai uniós alapokból finanszírozott, vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben népszerűnek bizonyult, az igénylések meghaladták a keretösszeget, már a kiírás első tíz percében több ezren jelentkeztek.
Végül 2020 decemberében kiírták a harmadik programot is, a befektetési támogatásra, ennek keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni. A bejelentés szerint a program keretösszege 550 millió euró volt, a számítások szerint pedig amennyiben minden nyertes cég a minimális támogatást kapta volna, akkor mintegy 9500-an részesültek volna szubvencióban.
A 2021. januári határidőig 27 736 kis- és közepes vállalkozás pályázott, akik azóta sem kaptak egyetlen euró támogatást sem, és most már valószínűleg nem is fognak. A program eddig soha nem tapasztalt különlegessége volt, hogy
Májusban azonban a kormány egyszerűen semmisnek nyilvánította a kiírást. Claudiu Năsui akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy a program nem érte volna el a célját, hiszen a járvány sújtotta cégeket kellett volna segíteni, nem ingatlanvásárlásokat támogatni. Akkor még azt ígérték, a programot újra kiírják, és a korábban pályázó több mint 27 ezer cég automatikusan részt vesz majd ebben. Tavaly decemberben bocsátották közvitára a kiírási útmutatót, azóta viszont semmiféle előrelépés nem történt, és

Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
„A pályázatot 2020 végén meghirdették, a kis- és közepes vállalkozók költekeztek, időt, energiát és pénzt fordítottak arra, hogy benyújtsák a pályázatot, hiszen egyetlen pályázatíró, tanácsadói cég sem dolgozik ingyen, végül a kiírást egész egyszerűen semmisnek nyilvánították” – idézte fel a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott,
Rámutatott, létezik ugyan egy sürgősségi kormányrendelet, amely a kiírást semmisnek nyilvánítja, ám arról is rendelkezik, hogy a már benyújtott pályázatok automatikusan részt vesznek a versenyben, ha a programot újra meghirdetik. „Ez nem történt meg, és most már tudjuk, hogy nem is fog” – szögezte le Miklós Zoltán. Éppen ezért – tette hozzá – a rendelet bizottsági vitáján azt javasolta, hogy
„Ezek a vállalkozók nem vétettek, a jóérzés is azt diktálja, hogy ha az állam átverte, költségbe verte őket, akkor azt térítse meg” – vallja a parlamenti képviselő. Az ötezer lejes határt a pályázatírói cégek átlagos díjszabása alapján állapította meg, a plafon célja pedig az esetleges visszaélések elkerülése.
A pénzügyi és költségvetési bizottság felvételei szerint a módosító javaslat ellen az akkori gazdasági miniszter, Claudiu Năsui tiltakozott, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa azzal érvelt, nem lehet ellenőrizni, hogy arra a kiírásra költöttek, szerinte ugyanakkor sok vállalkozás amúgy is önerőből állította össze az iratcsomót. Miklós Zoltán viszont rámutatott, a tanácsadói cég akkor kiállított egy számlát, amit a vállalkozó kifizetett, tehát lehet ellenőrizni, hogy költöttek-e erre.
– összegezte Miklós Zoltán. Kifejtette, a javaslatáról a döntést elhalasztották, most abban bízik, azt a következő egy-két hétben sikerül elfogadtatni.

A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!