
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-RO) támogatási keretéből Arad, Bihar, Békés és Hajdú-Bihar megyét lefedve közös munkaerő-piaci adatbázist hoznak létre, közös monitoring rendszert építenek ki és a munkaadók igényei alapján mind a két országban elismert szakképzéseket indítanak.
2014. november 06., 14:242014. november 06., 14:24
Többek között erről egyeztettek szerdán Gyulán Arad és Békés megye munkaügyi szervezetei – tájékoztatott a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ vezetője.
Nagy Ágnes kiemelte: a fő cél az EU-támogatások felhasználásával elősegíteni a munkaadók és a munkavállalók egymásra találását a határ két oldalán.
Arad megyében a munkanélküliség 5,2 százalék, Békés megyében tíz százalék. Az itt élő emberek számára a legfontosabb a megélhetés és ebből a szempontból lényegtelen, hogy 10-20 kilométeres körzetben a határ melyik oldalán találnak munkát.
A romániai szociális, családügyi és munkaügyi minisztérium államtitkára, Horváth Levente Ákos eközben arra emlékeztetett, a magyar és a román kormány megegyezett abban, hogy az EU új költségvetési időszakában a HU-RO programot Románia koordinálja, Bukarestben. A következő hét évben a határ menti régiókban kiemelt feladat a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás elősegítése.
Aradon a multinacionális vállalatok részéről van kereslet a képzett és a képezhető munkaerő iránt.
Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott kiemelt célnak tekinti a határok átjárhatóságának bővítését, mint mondta, a kishatárátkelők megnyitása alapfeltétele a határ menti együttműködéseknek és a közös programoknak.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság vezetője, Molnár György az MTI-nek elmondta: Magyarország 2014-2020 között a határokon átívelő közös pénzalapon túl saját EU pénzalapjaiból is támogathatja a szomszédos térségek közös fejlesztési és foglalkoztatási projektjeit, erről tavaly decemberben született döntés Brüsszelben. A lehetőségek „határtalanok\" a közös fejlesztési célokban, kibővíthetőek az egész Kárpát-medencére – mutatott rá Molnár György.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!