2010. április 22., 09:072010. április 22., 09:07
– Nemrég a laikusok számára ijesztő adatok jelentek meg a sajtóban a Maros megyei cégek eladósodásával kapcsolatosan. A 44 600 cégből 10 317 tartozik az államnak. Az érték megyei szinten 528 millió lej, és ez 114 millióval több, mint az egy évvel korábbi adóssághalmaz. Ön is úgy tapasztalja, hogy a gazdasági válság miatt nagy bajba jutottak a megye vállalkozói?
– Adóhátralékok mindig is voltak. Ez nem válságfüggő. Szerintem nem ijesztő a helyzet. Az adósság korábban is évről évre nőtt. Mindig vannak nehéz időszakok. Persze a bevételeinken is érződik a csökkenés, de nem drasztikus a visszaesés. Inkább az átalányadó bevezetése miatt függesztette fel sok cég a tevékenységét. Persze ennek a bevezetése azért volt hasznos, mert nagyon sok elfekvő cég létezett, amelyek nem dolgoztak, nem adóztak. Ez felért egy nagytakarítással. A cégek köztudottan a bíróságon három évre befagyaszthatják a tevékenységüket. Ezt sokan meg is tették, de a három év lejárta után sem indítottak be semmilyen aktivitást. Arról is megfeledkeztek, hogy három év után a pénzügyi hatóság felé nyilatkozati kötelezettséggel rendelkeznek. Ha két évben egymás után nem teszik le az évi pénzügyi jelentést, akkor beindul a felszámolás. A cég akkortól szűnik meg létezni, amikor kitörlik a kereskedelmi regiszterből az adószámát.
– Milyen esetekben indít csődeljárást valamely cég ellen a pénzügyi hatóság?
– A 85-ös kormányrendelet értelmében bárki, akinek egy cég adósa, csődeljárást kérhet az illető vállalkozás ellen. Természetesen az igazgatóság is léphet, és akkor beindul a procedúra.
– A pénzügyi hatóságnak egy bizonyos idő után kötelező módon be kell indítania a cég felszámolását, ha az hosszú ideig görgeti maga előtt az állami adósságot?
– Ha az adósság több mint 30 ezer lej és több mint 30 nap telik el a befizetési határidő lejárta után, akkor valamit tenni kell. Nagyon sok Maros megyei cég jutott ilyen helyzetbe. Természetesen előbb megpróbáljuk behajtani az adósságot, ha a cég rendelkezik ingóságokkal és ingatlanjavakkal. Az igazság az, hogy mi nagyon keveset tudunk inkasszálni, mert a vállalkozók bankkölcsönnel rendelkeznek, azt ingatlannal garantálják, és így azt a bank viszi el. A bíróságon ilyenkor készül egy lista arról, hogy kik az első és másodfokú kárvallottak, s mi általában a harmadik, negyedik helyen szerepelünk.
– A cégek felszámolása, gondolom pénzügyi vonzattal jár. Ezt az összeget kinek kell fizetnie?
– Valóban sok költséggel jár. Hivatalból kineveznek egy felszámolót, aki egy létező pénzalapból kapja meg járulékát. Ezt az alapot a cégbíróság jövedelméből és bizonyos, e célra létesített illetékből fedezik.
– Folyamatban van az egyéni adóbevallás. Hogyan halad? Milyen tapasztalataik vannak?
– Minden a régi mederben halad. Az eddigi évekkel ellentétben idén nem küldünk ki postán formanyomtatványokat. Ezek az ANAF honlapjáról letölthetők. Nagyon egyszerű ezeket kitölteni. Mivel május 15. idén szombatra esik, május 17., hétfő az utolsó nap, amikor a kitöltött dokumentumokat az érintettek elküldhetik postán, illetve behozhatják a pénzügyi igazgatóság székhelyére. Általában nagyon kevesen vannak azok, akik ezt elmulasztják megtenni. Aki késik, az is pótolhatja a mulasztást. Köztudott, hogy a késés miatt minimális – 10 lej, helyben 5 lej – a büntetés. Persze idén is fel lehet ajánlani a béradó 2 százalékát.
– Milyen mértékben élnek a Maros megyeiek ezzel a lehetőséggel?
– Maros megye mindig is élen járt ebben. Közismert, hogy a rohammentő szolgálat, a SMURD már több ízben kampányt indított azért, hogy minél több pénzt gyűjtsön össze. 2008-ban 2 503 000 lejt ajánlottak fel az emberek, ebből több mint 10 százalék a mentősöknek jutott. 2007-ben 1 600 000 lej került Maros megyéből a civil szervezetekhez, egyházakhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok