Átalányadó: elkészült az „áldozatok” listája

A listára helyettük fölkerültek az autóabroncs-javító műhelyek, a városi, elővárosi és helyi érdekű tömegközlekedési szolgáltatások, egyéb szárazföldi utasszállítók, a tájépítők, a művészti rendezvények létrejöttét előmozdító és a művészeti alkotások létrehozatalára irányuló szolgáltatások, valamint a művészi előadásoknak otthont adó létesítmények üzemeltetői.

Jó hír ugyanakkor a számítógépek, távközlési eszközök, órák és ékszerek javításával, valamint vidámpark-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozók számára, hogy az első változathoz képest ők lekerültek a listáról.

Nem kerültek ilyen kedvező helyzetbe az autószerelő műhelyek, a szállodák és az egyéb vendégfogadó intézmények, illetve a kempingek és táborok üzemeltetői. Ugyancsak átalányadó megfizetésére készülnek kötelezni a vendéglőket, a rendezvényszervező cégeket, az egyéb, élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozásokat, valamint a kocsmákat és egyéb italforgalmazókat. Szintén adókötelesek lesznek a háztartási és kertészeti berendezések javításával foglalkozó vállalkozók, a cipő- és bőrárujavító műhelyek tulajdonosai, a bútorjavítók, a mosodák, a fodrász- és szépségszalonok, valamint a temetkezési vállalkozások.

Kritériumok: alapterület, elhelyezkedés, szobaszám

A kormány tervezetébe belefoglalták az átalányadó kiszámításának módozatait is a vendéglők, kocsmák és szállodák esetében. Így a vendéglők és kocsmák az intézmény színvonalával és alapterületével egyenes arányban növekvő átalányadót fizetnek. A legalacsonyabb összegű adót, 2000 lejt a falusi kiskocsmák fizetik majd, amelyek alapterülete nem haladja meg a tíz négyzetmétert. Egy 20 négyzetméteres alapterületű falusi kocsma üzemeltetőjének viszont már 3400 lejt kell fizetnie, míg egy szintén vidéki, de 240 négyzetméteres vendéglátó-ipari egység tulajdonosának 34 200 lejt kell befizetnie az államkasszába évente.

A községekben üzemelő vendéglátó-ipari egységek esetén 10 négyzetméterig 2300 lej lesz az átalányadó, a 240 négyzetméter fölötti helyiségek esetén pedig 34 500. A városi vendéglátó-ipari egységek esetén a legkisebb adó összege 2 900, a legnagyobbé 34 800 lej.
A legnagyobb terheket a megyei jogú városokban üzemelő intézményekre róják ki. Itt négy övezetre osztják fel a településeket, így aki egy megyei jogú város A jelzésű, központi zónájában üzemeltet vendéglőt vagy kocsmát, 8 900 és 41 100 lej közötti összeget fizethet évente, a helyiség alapterületétől függően.

A szállodák és egyéb vendégfogadó intézmények átalányadóját a szobák és a csillagok, panziók esetében pedig a margaréták számától teszik függővé. Ennek nyomán az éves átalányadó alapösszege egy szobára 1226 lej, amelyet egycsillagos szállók esetén 0,5 százalékos együtthatóval szoroznak meg. Az együttható mértéke csillagonként 0,25 százalékponttal növekszik, tehát egy ötcsillagos szálloda esetén a szobánkénti szorzó 1,5 lesz.

Ennek nyomán egy egycsillagos szálloda esetében az átalányadó öszszege szobánként 613 lej, a kétcsillagos/margarétás vendégfogadók esetében 915,5, míg az ötcsillagos szállók tulajdonosainak szobánként 1839 lejtől kell búcsút venniük.

Fizetés negyedévente

A tervezetben ugyanakkor nem pontosították, mekkora az a jövedelemszint, amely alatt átalányadó fizetésére köteleznék a cégeket. A dokumentumban csupán annyi szerepel, hogy az éves jövedelem ne haladja meg a 35–100 ezer eurót. Azt ugyanakkor rögzíti, hogy az adót negyedévente, négy részletben kell majd befizetni, a következő negyedév első hónapjának 25-éig. Emil Boc miniszterelnök még a tavalyi év végén úgy nyilatkozott, a jelenlegi pénzügyminiszter legfontosabb feladata az, hogy átdolgozza a cégekre kirótt átalányadó rendszerét, oly módon, hogy az elsősorban azon ágazatokat érintse, amelyekben a legnehezebb az adócsalás leküzdése. Álláspontja szerint ezek közé tartoznak a vendéglők és a szállodák is. Mint ismeretes, a tavaly bevezetett, eredetileg minden cégre érvényes átalányadó-fizetési kötelezettség nyomán mintegy százezer vállalkozás szűnt meg.