
Négy külföldi tulajdonú nagybank vonulhat ki Magyarországról a következő másfél évben – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Hír TV Bruttó című műsorában.
2013. december 22., 16:142013. december 22., 16:14
A jegybankelnök (képünkön) szerint ezek a bankok nem hiteleznek, nem segítik a magyar gazdaságot, ezért úgy véli, a megoldást részben a magyar tulajdonú kis- és középbankok szerepének erősítése jelenti, de az is elképzelhető, hogy új magyar bankok jönnek létre vagy veszik át a kivonuló nagybankok portfólióját.
Az MNB elnöke azt sem zárja ki, hogy a következő időszakban a keleti nyitás keretében új keleti, ázsiai bankok jönnek Magyarországra és lépnek a kivonuló külföldi bankok helyébe. „Nyolc nagybank működik Magyarországon, a külföldi tulajdonú bankrendszer aránya hazánkban 58 százalék, 42 százalék van hazai kézben, ez nagyon magas külföldi arányt jelent. A nyolc nagybank közül, amely nagybankok a teljes hitelállomány 70 százalékával rendelkeznek, négy elhagyja az országot. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy 3-4 év alatt vonulnak ki a nyolc nagybankból négyen, tehát a fele a nagybanki rendszernek, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy 6 és 18 hónap közötti idősávban kivonulnak” – közölte Matolcsy György.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a devizahitelesek problémáját jogi úton, törvénnyel lehet visszamenőlegesen is megoldani. A Kúria döntéséről – amelyben a legfelsőbb bíróság leszögezte, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés, így az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát – Matolcsy azt mondta: \"tudomásul vesszük, de nem szeretjük\".
Úgy vélte, hogy a probléma kezeléséhez jogi megoldásra, törvényi szabályozásra van szükség, amely visszamenőlegesen is rendezi a helyzetet. „Az MNB álláspontja a kérdésben változatlan, a bankok egy hibás gazdaságpolitika eredményeként közgazdaságilag hibás terméket hoztak létre a devizahitelezés felépítésekor” – jelentette ki.
„A Kúria a bankok oldalára állt” – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben magyar újságírók előtt a legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási fórum hétfői jogegységi határozatát a devizahitelekről. A kormányfő szerint a bankok oldalán \"már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán\".
Orbán Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében is. \"Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket\" – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni.
A Bankszövetség szerint egyébként a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!