
Négy külföldi tulajdonú nagybank vonulhat ki Magyarországról a következő másfél évben – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Hír TV Bruttó című műsorában.
2013. december 22., 16:142013. december 22., 16:14
A jegybankelnök (képünkön) szerint ezek a bankok nem hiteleznek, nem segítik a magyar gazdaságot, ezért úgy véli, a megoldást részben a magyar tulajdonú kis- és középbankok szerepének erősítése jelenti, de az is elképzelhető, hogy új magyar bankok jönnek létre vagy veszik át a kivonuló nagybankok portfólióját.
Az MNB elnöke azt sem zárja ki, hogy a következő időszakban a keleti nyitás keretében új keleti, ázsiai bankok jönnek Magyarországra és lépnek a kivonuló külföldi bankok helyébe. „Nyolc nagybank működik Magyarországon, a külföldi tulajdonú bankrendszer aránya hazánkban 58 százalék, 42 százalék van hazai kézben, ez nagyon magas külföldi arányt jelent. A nyolc nagybank közül, amely nagybankok a teljes hitelállomány 70 százalékával rendelkeznek, négy elhagyja az országot. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy 3-4 év alatt vonulnak ki a nyolc nagybankból négyen, tehát a fele a nagybanki rendszernek, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy 6 és 18 hónap közötti idősávban kivonulnak” – közölte Matolcsy György.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a devizahitelesek problémáját jogi úton, törvénnyel lehet visszamenőlegesen is megoldani. A Kúria döntéséről – amelyben a legfelsőbb bíróság leszögezte, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés, így az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát – Matolcsy azt mondta: \"tudomásul vesszük, de nem szeretjük\".
Úgy vélte, hogy a probléma kezeléséhez jogi megoldásra, törvényi szabályozásra van szükség, amely visszamenőlegesen is rendezi a helyzetet. „Az MNB álláspontja a kérdésben változatlan, a bankok egy hibás gazdaságpolitika eredményeként közgazdaságilag hibás terméket hoztak létre a devizahitelezés felépítésekor” – jelentette ki.
„A Kúria a bankok oldalára állt” – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben magyar újságírók előtt a legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási fórum hétfői jogegységi határozatát a devizahitelekről. A kormányfő szerint a bankok oldalán \"már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán\".
Orbán Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében is. \"Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket\" – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni.
A Bankszövetség szerint egyébként a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!