
Négy külföldi tulajdonú nagybank vonulhat ki Magyarországról a következő másfél évben – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Hír TV Bruttó című műsorában.
2013. december 22., 16:142013. december 22., 16:14
A jegybankelnök (képünkön) szerint ezek a bankok nem hiteleznek, nem segítik a magyar gazdaságot, ezért úgy véli, a megoldást részben a magyar tulajdonú kis- és középbankok szerepének erősítése jelenti, de az is elképzelhető, hogy új magyar bankok jönnek létre vagy veszik át a kivonuló nagybankok portfólióját.
Az MNB elnöke azt sem zárja ki, hogy a következő időszakban a keleti nyitás keretében új keleti, ázsiai bankok jönnek Magyarországra és lépnek a kivonuló külföldi bankok helyébe. „Nyolc nagybank működik Magyarországon, a külföldi tulajdonú bankrendszer aránya hazánkban 58 százalék, 42 százalék van hazai kézben, ez nagyon magas külföldi arányt jelent. A nyolc nagybank közül, amely nagybankok a teljes hitelállomány 70 százalékával rendelkeznek, négy elhagyja az országot. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy 3-4 év alatt vonulnak ki a nyolc nagybankból négyen, tehát a fele a nagybanki rendszernek, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy 6 és 18 hónap közötti idősávban kivonulnak” – közölte Matolcsy György.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a devizahitelesek problémáját jogi úton, törvénnyel lehet visszamenőlegesen is megoldani. A Kúria döntéséről – amelyben a legfelsőbb bíróság leszögezte, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés, így az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát – Matolcsy azt mondta: \"tudomásul vesszük, de nem szeretjük\".
Úgy vélte, hogy a probléma kezeléséhez jogi megoldásra, törvényi szabályozásra van szükség, amely visszamenőlegesen is rendezi a helyzetet. „Az MNB álláspontja a kérdésben változatlan, a bankok egy hibás gazdaságpolitika eredményeként közgazdaságilag hibás terméket hoztak létre a devizahitelezés felépítésekor” – jelentette ki.
„A Kúria a bankok oldalára állt” – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben magyar újságírók előtt a legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási fórum hétfői jogegységi határozatát a devizahitelekről. A kormányfő szerint a bankok oldalán \"már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán\".
Orbán Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében is. \"Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket\" – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni.
A Bankszövetség szerint egyébként a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!