
Kisebb botrányt okozott az elmúlt napokban, hogy a hivatalosan bevallottnál jóval többet keresnek a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetői, akik a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója bérének sokszorosát vitték haza az elmúlt hónapokban.
2014. február 18., 17:002014. február 18., 17:00
Radu Soviani, az ASF szóvivője nemrég úgy nyilatkozott: Dan Radu Ruşanu, a hatóság igazgatója (képünkön) havonta nettó 14 ezer eurót keres, az összeg pedig törvény által meghatározott, azaz nem haladhatja meg Mugur Isărescu, a BNR vezetőjének havi bérét. Soviani azt is kiemelte: a jegybankkal ellentétben az ASF vezetői nem részesülnek bérpótlékban és más pluszjuttatásokban.
Soviani nyilatkozatát az elmúlt napokban több forrásból is cáfolták: egyrészt a BNR szóvivője jelentette be, hogy Isărescu alapfizetése 10 ezer euró, amely a juttatásokkal sem haladja meg a havi 12 ezer eurót.
„Én magam is úgy tudtam, hogy a jogszabályok értelmében a pénzügyi hatóság és a nemzeti bank vezetőinek bére azonos, de nemrég kiderült, hogy ez még sincs így. Úgy tudom, hogy az ASF első emberei 18–20 ezer eurót is keresnek havonta, ez jelentősen meghaladja a BNR-nél jegyzett fizetéseket” – magyarázta Adrian Vasilescu, a jegybank szóvivője.
Ehhez képest a Hotnews.ro hírportál úgy tudja, hogy az ASF igazgatójának novemberi és decemberi bére is meghaladta a bruttó 30 ezer eurót. A portál értesülései szerint Dan Radu Ruşanu novemberben bruttó 37 ezer eurót vihetett haza, decemberi fizetése pedig közel 35 ezer euró volt. „Nem panaszkodhat” Daniel Dăianu, az ASF igazgató-helyettese sem, aki novemberben 17 ezer, míg 2013 utolsó hónapjában közel 51 ezer eurót keresett.
A nyilvánosságra hozott összegekre reagálva a pénzügyi hatóság közleményben jelezte, hogy az év végi bérek azért szokatlanul magasak, mert a vezetőség ilyenkor kapja meg az „évente egyszer biztosított üdülési csekkeket, illetve év végi prémiumokat.”
A Hotnews.ro elemzése szerint ugyanakkor, ha az ASF vezetőinek nettó havi bére átlagosan „csak” 20 ezer euró, akkor is jóval többet keresnek, mint európai kollégáik. Romániában a nettó átlagbér 538 euró, így a pénzügyi hatóság vezetőjének 20 ezer eurós fizetése ennek 37-szerese, a nyolcszoros különbségű uniós átlaghoz képest. Ehhez képest a magyarországi illetékes hatóság igazgatója havonta 10 ezer eurónál kevesebbet visz haza, míg Ruşanu bulgáriai kollégája havonta legfeljebb 2000 eurót kereshet.
Tőkeemelésre kötelezik az Astrát
Jelentős tőkeemelésre kötelezte az Astra biztosítótársaságot a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF), amely felügyeleti biztost rendelt ki a társaság élére, ennek kell megállapítania a szükséges tőkeemelés mértékét – jelentette be kedden Dan Radu Ruşanu, az ASF elnöke. Ruşanu elmondta: a több mint hárommillió ügyféllel rendelkező, Romániában piacvezető társaság nem lenne képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén.
A botrány nyomán kedden sajtótájékoztatót tartott Dan Radu Ruşanu, aki bejelentette: a parlament szakbizottságától az ASF vezetőtanácsi tagjainak 2013-ban kiutalt bérek megfelezését fogja kérni, így az ő havi fizetése hamarosan 7000 euróra csökken. Elmondása szerint néhány hónapon belül a pénzügyi hatóság többi alkalmazottjának is csökkentik a fizetését. Az ASF vezetője hozzátette: a tavalyi évvel ellentétben a hatóság 2014-es költségvetése nem tartalmazza az üdülési csekkeket és év végi prémiumokat.
A horribilis összegek nyilvánosságra hozása nyomán a – Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta – Szociáldemokrata Unió (USD) a pénzügyi hatóság tevékenységének és bérezési rendszerének parlamenti kivizsgálását kezdeményezte kedden.
Az ügyben Victor Ponta miniszterelnök is megszólalt: elmondása szerint, noha nem szólhat bele az ASF vezetőinek kiutalt bérek mértékébe, az ügy nyomán még inkább feladatának tartja a differenciált adózás bevezetését, hogy a nagykeresetűek több adót fizessenek be az államkasszába.
Mint ismeretes, az ASF tavaly áprilisban alakult, átvéve az ingatlan-, a biztosítás-, a magánnyugdíj-, valamint a tőkepiaci felügyelet teendőit. Az addig egymástól függetlenül működő hatóságok összevonásának ötlete az Európai Központi Banktól származott.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!