
2013. április 14., 21:132013. április 14., 21:13
Bealkonyult az állami „öröklakóknak” Bukarestben. Spórlási szempontoktól vezérelve és a számtalan visszaélés miatt a balliberális kormány úgy döntött, árverésen értékesít mintegy hétszáz protokollingatlant, az ezeket bérlő jelenlegi és volt magas rangú tisztségviselők pedig nem élveznek elsőbbséget a vásárlásnál.
Victor Ponta miniszterelnök utasítására a protokollingatlanokat kezelő közhasznú társaság (RA-APPS) nemrég közzétette azoknak a bérlőknek a listáját, akik a piaci ár töredékéért használják évek óta a bukaresti luxuslakásokat. Ennek nyomán most először láttak napvilágot hivatalos adatok arról, hogy a villák és lakások jelentős részét olyan volt tisztségviselők, közéleti személyiségek bérlik, akik már nem vagy sohasem voltak jogosultak szolgálati lakásra. Sőt akadnak, akik a kedvezményes bérleti díjat sem fizetik, hanem beperelték az államot, amiért egyoldalúan megemelte a lakbért.
Bár soha nem töltött be állami funkciót, Gabriel Cotabiţă könnyűzene-énekes havi 216, míg Rodica Mandache színésznő 394 euróért bérel háromszobás apartmant, amit azután utaltak ki számukra, hogy szociális lakást igényeltek a főpolgármesteri hivatalnál. A közel egymilliárd eurós vagyonnal rendelkező Ion Ţiriac üzletember, egykori teniszcsillag egy, a kommunizmus idején elkobzott luxuslakás felét és annak telkét bérli a vagyonkezelőtől. Bár az ingatlant tizenöt évvel ezelőtt megvásárolta egykori tulajdonosától, kiderült, hogy utóbbi nem jogosult az egész épületre, emiatt Ţiriac 26 ezer eurós bért fizet az államnak évente. „Egy vasat nem alkudtam, amikor megszabták a bérleti díjat. Arra viszont kíváncsi lennék, mire fordította az állam az összeget” – közölte az ország egyik leggazdagabb embere. Holott semmi sem jogosítja fel a szolgálati lakásra, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor sógornője, Elena 220 négyzetméteres ingatlanban lakik havi 500 euróért. Hosszú ideje nem illeti meg ez a kiváltság Mircea Geoanát, a szenátus volt elnökét, Joiţa Tănase egykori főügyészt, Gelu Voican Voiculescut, az első demokratikus kormány belügyminiszterét és Adrian Severin európai parlamenti képviselőt, volt külügyminisztert sem, mégis a protokollingatlanban „ragadtak”. Sőt az „öröklakók” közül sokan pereskednek az állammal, miután tetemes közköltség-elmaradást halmoztak fel, vagy kifogásolják a vagyonkezelő által felsrófolt bérleti díjat, és nem hajlandók kifizetni a különbözetet. Petre Romannak, a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek a volt felesége ellen már beindult a kilakoltatási folyamat, Mioara asszony mégis ragaszkodik 400 négyzetméteres, 22 éve bérelt otthonához. A bérlők többsége arra hivatkozva igyekszik elkerülni a kényszervégrehajtást, hogy nincs pénze lakásvásárlásra, mások – köztük a szociáldemokrata Geoană – évek óta azzal hitegetik a hatóságokat, hogy hamarosan felépül a saját otthonuk.
Előbb-utóbb mégis költözni kényszerülnek, mivel a kormány rendelete értelmében ezentúl a külképviseletek épületei, az államfőnek, a miniszterelnöknek, illetve a külföldi vendégeknek fenntartott rezidenciák és üdülők mellett legfeljebb ötven lakás marad állami tulajdonban. „Kevés kivételtől eltekintve szinte minden protokollingatlanon túladunk, hiszen a kormány nem ingatlanügynökség” – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. A megmaradt lakásokban, villákban a vidéki miniszterek, államtitkárok lakhatnak, amíg találnak maguknak bukaresti szállást: előbbiek akár mandátumuk végéig, az államtitkárok azonban legfeljebb három hónapig. Ráadásul miközben eddig a kormány közel kétszáz személy bérleti díját térítette meg teljes egészében, ezentúl csak az államtitkárok kapnak – havi 1500 lejes – lakhatási támogatást.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.