
2013. április 14., 21:132013. április 14., 21:13
Bealkonyult az állami „öröklakóknak” Bukarestben. Spórlási szempontoktól vezérelve és a számtalan visszaélés miatt a balliberális kormány úgy döntött, árverésen értékesít mintegy hétszáz protokollingatlant, az ezeket bérlő jelenlegi és volt magas rangú tisztségviselők pedig nem élveznek elsőbbséget a vásárlásnál.
Victor Ponta miniszterelnök utasítására a protokollingatlanokat kezelő közhasznú társaság (RA-APPS) nemrég közzétette azoknak a bérlőknek a listáját, akik a piaci ár töredékéért használják évek óta a bukaresti luxuslakásokat. Ennek nyomán most először láttak napvilágot hivatalos adatok arról, hogy a villák és lakások jelentős részét olyan volt tisztségviselők, közéleti személyiségek bérlik, akik már nem vagy sohasem voltak jogosultak szolgálati lakásra. Sőt akadnak, akik a kedvezményes bérleti díjat sem fizetik, hanem beperelték az államot, amiért egyoldalúan megemelte a lakbért.
Bár soha nem töltött be állami funkciót, Gabriel Cotabiţă könnyűzene-énekes havi 216, míg Rodica Mandache színésznő 394 euróért bérel háromszobás apartmant, amit azután utaltak ki számukra, hogy szociális lakást igényeltek a főpolgármesteri hivatalnál. A közel egymilliárd eurós vagyonnal rendelkező Ion Ţiriac üzletember, egykori teniszcsillag egy, a kommunizmus idején elkobzott luxuslakás felét és annak telkét bérli a vagyonkezelőtől. Bár az ingatlant tizenöt évvel ezelőtt megvásárolta egykori tulajdonosától, kiderült, hogy utóbbi nem jogosult az egész épületre, emiatt Ţiriac 26 ezer eurós bért fizet az államnak évente. „Egy vasat nem alkudtam, amikor megszabták a bérleti díjat. Arra viszont kíváncsi lennék, mire fordította az állam az összeget” – közölte az ország egyik leggazdagabb embere. Holott semmi sem jogosítja fel a szolgálati lakásra, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor sógornője, Elena 220 négyzetméteres ingatlanban lakik havi 500 euróért. Hosszú ideje nem illeti meg ez a kiváltság Mircea Geoanát, a szenátus volt elnökét, Joiţa Tănase egykori főügyészt, Gelu Voican Voiculescut, az első demokratikus kormány belügyminiszterét és Adrian Severin európai parlamenti képviselőt, volt külügyminisztert sem, mégis a protokollingatlanban „ragadtak”. Sőt az „öröklakók” közül sokan pereskednek az állammal, miután tetemes közköltség-elmaradást halmoztak fel, vagy kifogásolják a vagyonkezelő által felsrófolt bérleti díjat, és nem hajlandók kifizetni a különbözetet. Petre Romannak, a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek a volt felesége ellen már beindult a kilakoltatási folyamat, Mioara asszony mégis ragaszkodik 400 négyzetméteres, 22 éve bérelt otthonához. A bérlők többsége arra hivatkozva igyekszik elkerülni a kényszervégrehajtást, hogy nincs pénze lakásvásárlásra, mások – köztük a szociáldemokrata Geoană – évek óta azzal hitegetik a hatóságokat, hogy hamarosan felépül a saját otthonuk.
Előbb-utóbb mégis költözni kényszerülnek, mivel a kormány rendelete értelmében ezentúl a külképviseletek épületei, az államfőnek, a miniszterelnöknek, illetve a külföldi vendégeknek fenntartott rezidenciák és üdülők mellett legfeljebb ötven lakás marad állami tulajdonban. „Kevés kivételtől eltekintve szinte minden protokollingatlanon túladunk, hiszen a kormány nem ingatlanügynökség” – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. A megmaradt lakásokban, villákban a vidéki miniszterek, államtitkárok lakhatnak, amíg találnak maguknak bukaresti szállást: előbbiek akár mandátumuk végéig, az államtitkárok azonban legfeljebb három hónapig. Ráadásul miközben eddig a kormány közel kétszáz személy bérleti díját térítette meg teljes egészében, ezentúl csak az államtitkárok kapnak – havi 1500 lejes – lakhatási támogatást.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.