
A mostani döntés határozza meg az új gázszámlák értékét
Fotó: Facebook/Engie
Felháborodás jellemzi a júliusi földgázár-liberalizációra készülő lakosságot, miután a nagy szolgáltatók alig akarnak engedni az árból. Ugyanakkor nagy a tanácstalanság is, mivel a hatóságok az elmúlt években egyáltalán nem fektettek hangsúlyt a lakosság tájékoztatására, a szabadpiacra való felkészülésre.
2020. június 17., 13:332020. június 17., 13:33
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Méltatlankodást, sőt felháborodást váltott ki az elmúlt időszakban számos romániai lakos részéről, hogy a július elsején esedékes földgázár-liberalizáció nem hozza el a várt áresést, akadnak olyan szolgáltatók, amelyek az eddigi árat jelölték meg új ajánlatukban is, mások alig néhány lejt hajlandóak engedni.
Mint ismeretes, Románia 2020. július elsejétől liberalizálja a lakosságnak szolgáltatott földgáz piacát.
Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
A földgázpiacon tapasztaltak felháborodást váltottak ki Virgil Popescu gazdasági miniszterből is, aki hétfő este újfent bírálta a szolgáltatókat, amiért nem akarnak július elsejétől árat csökkenteni, amikor a szabadpiaci árak lényegesen visszaestek. Felrótta továbbá, hogy bár léteznek olyan szolgáltatók, amelyek hajlandóak lennének többet is kiengedni az árból, egy adminisztratív probléma miatt nem értékesíthetnek bárhol, mivel a törvény arra kényszeríti őket, hogy legyen székhelyük ott, ahol szolgáltatni akarnak.
„Ezt is rendezni kell. Biztosítani fogjuk, hogy ha szabadpiac van, akkor legyen szabad és működőképes” – szögezte le a tárcavezető. Azzal fenyegette meg ugyanakkor azokat a szolgáltatókat, amelyek nem akarnak árat csökkenteni, hogy
Sajtóinformációk szerint az sem kizárt, hogy az Orban-kabinet a témában sürgősségi kormányrendeletet fogad el.
Fotó: Pixabay
Jogos a lakossági és miniszteri felháborodás, ha azt nézzük, hogy például Háromszéken az Engie nem is módosít az áfa nélkül 125,17 kilowattórás árszintjén. Az E-On Románia gázszolgáltató eközben azzal a „jó hírrel” kecsegteti kolozsvári ügyfeleit, hogy a júliusi árliberalizáció után is a „legkedvezőbb” piaci árban részesülnek. A társaság a megawattóránkénti 136,49 lejes lakossági árat áprilisban lecsökkentette 134,19 lej/Mwh-ra, és ezt ajánlja július után is a fogyasztóknak.
Az emberek körében azonban erős a többi társasággal szembeni gyanakvás, a szolgáltatóváltással kapcsolatos aggály, ami elsősorban annak tudható be, hogy a hatóságok az elmúlt években egyáltalán nem fektettek hangsúlyt a lakosság tájékoztatására, a szabadpiacra való felkészülésre.
Az esetleges ügyfélvesztéstől tartó társaságok közül ugyanakkor egy Arad megyei székhelyű cég jelenlegi Bihar megyei ügyfeleinél már tavasszal szezonális árcsökkentéssel lobbizott a fogyasztók megőrzése érdekében, a későbbiekben bemutatott, 12 lejes árcsökkenést eredményező szerződésajánlata pedig megítélése szerint a legkedvezőbb a piacon. Ezt telefonos megkeresésre a vállalat munkatársa is hangsúlyozta, viszont a 137,7 lejről 125 lejre módosított – áfa nélkül – havi összeg az ajánlat értelmében is módosulhat a még szabályozás alatt álló illetékek mértékétől függően.
ami ugyan szintén számottevő csökkenés lenne, de az ár így is lényegesen magasabb a környék másik szolgáltatójának árszintjéhez képest. De láttunk olyan kis szolgáltatót is, amelynél nem éri el a 100 lejt az ár, mint ahogy 150 lejesnél is magasabb árszintet is.
Fotó: Veres Nándor
„Türelemmel kell kivárni, hogy a gázár-liberalizáció nyomot hagyjon a piacon, természetes módon alakítsa az árakat. Ha nincs türelmünk ezt kivárni, és a politikum beavatkozik, sürgősségi rendelettel, törvénnyel próbálja védeni a fogyasztókat, a liberalizáció soha nem bontakozik ki teljességében” – szögezte le eközben a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint rámutatott,
„A két nagy még mindig a korábbi árral rukkolt elő, a liberalizáció utáni időszakra szóló ajánlataikban számottevő csökkenés nem tapasztalható, de a kisebbek közül már vannak, amelyek alájuk mernek menni az áraikkal” – erősítette meg az általunk tapasztaltakat az illetékes.
Emlékeztetett, hogy a hatóság jóváhagyott egy gázfelajánlási programot, amely során arra kötelezték a gázkitermelőket, hogy június végéig jöjjenek elő egy termékstruktúrával, melynek megszabták az osztrák tőzsdéhez igazítva a megawattóránként 25 lejes kiindulási árát. Ez csak július–augusztus hónapokra érvényes, szeptembertől, vagyis a harmadik negyedévtől a kiindulási ár már magasabb.
– reflektált Popescu nyilatkozatára. Ugyanakkor követik a piacot, és a szolgáltatók már vásárolnak megawattóránként 40 lejért, ami a 114-es rendeletben szabályozott 68 lejnél is jóval kisebb ár. Ennek eredményeként mernek a kisebb szolgáltatók olcsóbb ajánlatokkal előrukkolni. Nagy-Bege Zoltán valószínűnek tartja, hogy a két nagy szolgáltató azért nem csökkenti az árait, mert nagy mennyiségű földgáz maradt a tározóikban, ami tárolási díjjal együtt eléri a 97-98 lejt, valamikor ezt is értékesíteniük kell. Másrészt a télre kötött szerződésekben még csak 50-60 lejes ár szerepel.
A jelenlegi kis szolgáltatók véleménye szerint nem veszélyeztetik a nagyok pozícióját, ám például
részletezte az ANRE alelnöke.
Rámutatott, a villamosenergia-kereskedők – az Electrica, Enel, Cez – nagy tapasztalattal rendelkeznek, kisebb mértékben már jelen vannak a földgázpiacon is. Hozzátette, a lakossági fogyasztók szintén alakíthatják az árakat, ha nem fogadják el passzívan a jelenlegi szolgáltatójuk ajánlatát. „Bízom benne, hogy akiknél a költségek nagy hányadát jelenti a téli hónapokban a gázszámla, lépni fognak, és megkeresik a kedvező ajánlatokat. Elsősorban azok esetében éri meg, akik földgázzal fűtenek, hiszen aki télen havi több száz lejt fizet, annak megéri megkeresni a kedvezőbb árat” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!