Árcsökkentéssel és adóemeléssel rajtol a 2016-os év

Az áfacsökkentés mértékénél nagyobb ütemben mérséklődhet ugyanakkor néhány termék ára, az új adótörvénykönyv felszámolja ugyanis a kávéra, a szőrmékre, valamint a jachtokra kivetett adót, a szeszes italokét pedig 30 százalékkal csökkenti. Az üzemanyagok és a villanyáram jövedéki adója eközben az idei szinten marad, ám a cigaretták után már többet kell péntektől fizetni, miközben ettől az időponttól jövedékiadó-kötelessé válik az elektronikus cigaretta is.

Az ingatlanadó is növekszik

Az új adótörvénykönyv egyik legmegterhelőbb intézkedése, hogy óriási mértékben, 2500 százalékkal is emelkedhet januártól azoknak az ingatlanoknak az adója, amelyek jogi vagy magánszemély tulajdonában vannak, és cégszékhelyként működnek, értékfelmérésükre pedig nem került sor az elmúlt öt évben – vallják adótanácsadó szakemberek. Meglátásukban a lakóingatlanok illetéke átlagosan 25 százalékkal fog emelkedni 2016-ban. A statisztikához az ország ötven legnagyobb településén vizsgálták a helyi adók és illetékek jövő évi alakulását, így az összeállítás körülbelül 7 millió lakost érint.

A januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján egyrészt növekszik az ingatlanok adóalapja, azonban a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ezen felül mekkora mértékben növelik a közterheket, azaz mekkora adókulcsot alkalmaznak.

Az ingatlanadót jövő évtől három kategóriába strukturálják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.

Az adótörvénykönyv szerint ugyanakkor 6,95 százalékkal emelkedik az épületek adóalapja: míg idén a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, jövő évben ez 1000 lejre bővül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 2 százalékát kell kiszámítani.

Ez azonban még nem a végső adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült. Egy megyeszékhely belvárosában álló ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, a tömbházlakásoknál ugyanakkor ezen felül 1,2-szeres szorzót is alkalmaznak – ez az érték jövő évtől 1,4-re emelkedik.

Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.

Változás a mikrovállalkozásoknak

A mikrovállalkozások plafonértéke eközben 65 000 euróról 100 000 euróra nő, azonban alkalmazottaik számának függvényében különböző adózási kategóriába kerülnek. Így az alkalmazott nélküli mikrovállalkozások ezentúl is 3 százalékos jövedelemadót fognak fizetni, ha azonban már van egy munkavállaló, akkor az adó 2 százalékos lesz, két alkalmazott esetében pedig 1 százalékra zsugorodik. A kedvezmény a teljes munkaidőre vagy részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók esetében érvényes, a részmunkaidőknek azonban ki kell tenniük egy teljes munkaidőnyi időtartamot, a munkavállalókat pedig megszabott ideig alkalmazásban kell tartani, megszakítások nélkül.

Rájár a rúd az egyéni vállalkozókra

Nehéz helyzetbe kerülnek az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkezők januártól, a 2016 elejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv ugyanis az eddigiekhez képest jóval nagyobb adóterhet ró az érintettekre. 

Az új adótörvénykönyv szerint kötelező módon társadalombiztosítási hozzájárulást (tb/CAS) kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak függetlenül attól, hogy rendszeresen kapnak-e fizetést, nyugdíjat vagy más, már megadózott juttatást. Akik ugyanis rendelkeznek ilyen jellegű bevétellel, azoknak jelenleg nem kell tb-t fizetniük, hanem csak a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kell leróniuk.

A most hatályos törvények szerint a társadalombiztosítási hozzájárulást a vállalkozó által megadott alap szerint számolják ki, vagyis az érintett megbecsüli, hogy egy adott időszakban mekkora lesz a bevétele, és ez alapján fizet adót, az esetleges különbözetet pedig utólag korrigálják. A hozzájárulás kiszámításához szükséges alap ugyanakkor nem lehet kisebb a havi bruttó átlagbér 35 százalékánál. Januártól ezzel szemben a tb-t a megvalósított nettó jövedelem alapján kell már befizetni.

A Capital.ro gazdasági hírportál rámutatott: jelenleg a bruttó átlagbér 2415 lej, ennek 35 százaléka 845 lej, így az egyéni vállalkozóknak legalább a 845 lej 10,5 százalékát kell befizetniük hozzájárulásként. Ez azt jelenti, hogy míg a rendszeres havi juttatást kapó vállalkozóknak más jellegű bevételeik után most 21,5 százalékos adót kell fizetniük, jövő évtől a közteher mértéke 32 százalékra emelkedik, mert a 16 százalékos jövedelemadóhoz és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájáruláshoz hozzáadódik a 10,5 százalékos tb.

A Capital.ro számításai szerint ez mintegy 100 lejes pluszkiadást fog jelenteni. A törvény azt is előírja, hogy a havonta befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értéke nem haladhatja meg öt havi bruttó átlagbér értékét, minden bizonnyal azonban kevés olyan egyéni vállalkozó van az országban, akinek havonta közel 14 ezer lejes adót kellene befizetnie.

Drágul a kötelező biztosítás

Hogy pontosan mennyivel drágul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, nehéz megmondani, hiszen a mérték társaságonként változó lesz. A fuvarozók korábban azzal kongatták a vészharangot, hogy akár 400 százalékos is lehet a drágulás. Elégedetlenségüknek hangot adva, utcára is vonultak. A helyzet rendezése érdekében a fuvarozók, a biztosító társaságok és a Pénzügyi Felügyelet (ASF) megállapodást kötött, ami az idei június szinthez maximum 50 százalékban szabja meg a drágítás mértékét.