
Az április elsejétől bevezetett, az üzemanyagra kivetett plusz hét eurócentes adóból befolyt összegből finanszírozná a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését Dan Şova közlekedésügyi miniszter, aki erre már a kormány és a parlament előtt is javaslatot tett.
2014. május 22., 16:512014. május 22., 16:51
2014. május 22., 16:532014. május 22., 16:53
A tárcavezető Iaşi-ban tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy mivel a Marosvásárhelyt Hargita megyén keresztül Moldvával összekötő sztrádaszakasz hegyvidéken vezet át, kivitelezése rendkívül bonyolult és drága. Mint kifejtette: a hétcentes adóból becslések szerint évente akár 500 millió euró is befolyhat az államkasszába, Victor Ponta miniszterelnökkel pedig már megkezdték az egyeztetést arról, hogy több sztrádaszakaszt ebből az összegből finanszírozzanak.
Şova elmondása szerint júliusban költségvetés-kiegészítést hajtanak végre az Országos Útügyi és Autópálya-társaságnál (CNADNR), amelynek nyomán kiderül, hogy április óta mennyi pénz folyt be az üzemanyagra kivetett illetékből.
A miniszter rámutatott: a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztrádát 2019 elejéig szeretnék befejezni, a Târgu-Neamţtól egészen az ungheni-i határátkelőig tartó autópálya építését pedig jövő év őszén kezdik, és 2017 októberében véglegesítik, ezt egyébként uniós alapokból valósítják meg.
A közlekedésügyi miniszter egyébként további három – moldvai és havasalföldi – sztrádaszakaszt is a hétcentes adóból befolyt összegből építtetne meg. Arra a kérdésre, hogy miért éppen az európai parlamenti választások kampányának hajrájában nyilatkozik az autópálya-támogatásokról, Dan Şova úgy fogalmazott: „sajnálom, hogy éppen választások közelegnek, de én nem ígérgetek, ezek a tények.”
Korábban Victor Ponta kormányfő is azt ígérte, hogy az észak-erdélyi autópályára fordítják a hétcentes adóból befolyt összeg egy részét. A miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy még idén ősszel újrakezdik a sztráda építését. Elmondása szerint a Kolozs megyén végighaladó Magyarnádas– Nádasszentmihály szakasz kivitelezéséhez november 28-án látnak hozzá, a magyar határ fele haladó, Berettyószéplakig tartó további szakaszt pedig jövő év novemberében kezdik építeni.
Az észak-erdélyi autópálya egyébként a jelek szerint nem az eredetileg tervezett keleti irányba, hanem dél felé épül, az észak- és a dél-erdélyi sztrádát pedig a Torda–Szászesebes-szakasz köti majd össze. Dan Şova nemrég úgy nyilatkozott: az eredeti tervek szerint Nagyváradtól Brassóig épülő sztráda helyett a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése. Az észak-erdélyi autópályából jelenleg 52 kilométer áll készen, Gyalu és Aranyosgyéres között.
A Gyalu és Magyarnádas közötti 9,6 kilométeres szakasz megépítésére áprilisban adták ki az utasítást, a Bihar megyei, Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakasz megépítésére vonatkozó pályázatot pedig május 20-án írták ki a SEAP elektronikus közbeszerzési portálon.
Az építkezés várható költsége 900 millió lej, ami Şova szerint 200 millióval kevesebb az eredetileg becsültnél. A munkálatok a tervek szerint októberben kezdődnek, és várhatóan 2016 szeptemberében vagy októberében érnek véget.
Mint ismeretes, az észak-erdélyi sztráda megépítéséről 2004-ben, jórészt az akkori szociáldemokrata kormányt kívülről támogató RMDSZ nyomására született döntés. A szerződést pályáztatás nélkül ítélte oda a kormány az amerikai Bechtel cégnek, a mintegy 415 kilométeres Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-sztrádának a tervek szerint 2012-re kellett volna elkészülnie.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!