
Az április elsejétől bevezetett, az üzemanyagra kivetett plusz hét eurócentes adóból befolyt összegből finanszírozná a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését Dan Şova közlekedésügyi miniszter, aki erre már a kormány és a parlament előtt is javaslatot tett.
2014. május 22., 16:512014. május 22., 16:51
2014. május 22., 16:532014. május 22., 16:53
A tárcavezető Iaşi-ban tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy mivel a Marosvásárhelyt Hargita megyén keresztül Moldvával összekötő sztrádaszakasz hegyvidéken vezet át, kivitelezése rendkívül bonyolult és drága. Mint kifejtette: a hétcentes adóból becslések szerint évente akár 500 millió euró is befolyhat az államkasszába, Victor Ponta miniszterelnökkel pedig már megkezdték az egyeztetést arról, hogy több sztrádaszakaszt ebből az összegből finanszírozzanak.
Şova elmondása szerint júliusban költségvetés-kiegészítést hajtanak végre az Országos Útügyi és Autópálya-társaságnál (CNADNR), amelynek nyomán kiderül, hogy április óta mennyi pénz folyt be az üzemanyagra kivetett illetékből.
A miniszter rámutatott: a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztrádát 2019 elejéig szeretnék befejezni, a Târgu-Neamţtól egészen az ungheni-i határátkelőig tartó autópálya építését pedig jövő év őszén kezdik, és 2017 októberében véglegesítik, ezt egyébként uniós alapokból valósítják meg.
A közlekedésügyi miniszter egyébként további három – moldvai és havasalföldi – sztrádaszakaszt is a hétcentes adóból befolyt összegből építtetne meg. Arra a kérdésre, hogy miért éppen az európai parlamenti választások kampányának hajrájában nyilatkozik az autópálya-támogatásokról, Dan Şova úgy fogalmazott: „sajnálom, hogy éppen választások közelegnek, de én nem ígérgetek, ezek a tények.”
Korábban Victor Ponta kormányfő is azt ígérte, hogy az észak-erdélyi autópályára fordítják a hétcentes adóból befolyt összeg egy részét. A miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy még idén ősszel újrakezdik a sztráda építését. Elmondása szerint a Kolozs megyén végighaladó Magyarnádas– Nádasszentmihály szakasz kivitelezéséhez november 28-án látnak hozzá, a magyar határ fele haladó, Berettyószéplakig tartó további szakaszt pedig jövő év novemberében kezdik építeni.
Az észak-erdélyi autópálya egyébként a jelek szerint nem az eredetileg tervezett keleti irányba, hanem dél felé épül, az észak- és a dél-erdélyi sztrádát pedig a Torda–Szászesebes-szakasz köti majd össze. Dan Şova nemrég úgy nyilatkozott: az eredeti tervek szerint Nagyváradtól Brassóig épülő sztráda helyett a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése. Az észak-erdélyi autópályából jelenleg 52 kilométer áll készen, Gyalu és Aranyosgyéres között.
A Gyalu és Magyarnádas közötti 9,6 kilométeres szakasz megépítésére áprilisban adták ki az utasítást, a Bihar megyei, Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakasz megépítésére vonatkozó pályázatot pedig május 20-án írták ki a SEAP elektronikus közbeszerzési portálon.
Az építkezés várható költsége 900 millió lej, ami Şova szerint 200 millióval kevesebb az eredetileg becsültnél. A munkálatok a tervek szerint októberben kezdődnek, és várhatóan 2016 szeptemberében vagy októberében érnek véget.
Mint ismeretes, az észak-erdélyi sztráda megépítéséről 2004-ben, jórészt az akkori szociáldemokrata kormányt kívülről támogató RMDSZ nyomására született döntés. A szerződést pályáztatás nélkül ítélte oda a kormány az amerikai Bechtel cégnek, a mintegy 415 kilométeres Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-sztrádának a tervek szerint 2012-re kellett volna elkészülnie.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!