
Hamarosan összeolvadhat a világ legnagyobb sörgyártó vállalatai közé tartozó SAB Miller és az Anheuser-Busch InBev, miután az előbbi vezetőtanácsa elfogadta az utóbbi által ajánlott vételárat.
2015. október 13., 19:002015. október 13., 19:00
A MarketWatch piacfigyelő portál beszámolója szerint az Anheuser-Busch InBev – amelyhez többek között a Becks, a Stella Artois, a Budweiser, és a Corona sörmárka tartozik – 68 milliárd angol fontot (mintegy 104,5 milliárd dollárt) ajánlott az – egyebek mellett az Ursus, a Grolsch, a Timişoreana, a Peroni, a Dreher, a Redd’s és az Arany Ászok márkát előállító – SAB Miller beolvasztásáért.
Ez azt jelenti, hogy a londoni székhelyű SAB Miller minden részvényéért 44 angol fontot fog fizetni a felvásárló. A sörgyár vezetőtanácsa több hétig tanácskozott arról, hogy elfogadják-e az ajánlatot. Az összeg 44 százalékkal nagyobb, mint a tranzakció lehetőségének megszellőztetése, szeptember 14-e előtt mért árfolyamjegyzés. A világ legnagyobb sörgyártójaként számon tartott AB InBev egy másik ajánlatot is tett: eszerint a SAB Miller részvényeinek 41 százalékát részvényenként 39,03 fontért vásárolnák meg.
A SAB Miller ugyanakkor arra kérte az illetékes brit hatóságokat, hogy október 28-áig tolják ki a határidőt, amikorra a potenciális felvásárlónak végső ajánlatot kell tennie, vagy véglegesen le kell mondania a tranzakcióról. Az eredeti határidő szerdán jár le. Amennyiben a hatóság nem engedélyezi a meghosszabbítást, vagy az AB InBev részvényesei nem fogadják el az ajánlatot, a csoportnak 3 milliárd dollárnyi illetéket kell fizetnie a SAB Millernek az összeolvadás meghiúsulása miatt. Ez egyébként az AB InBevnek már az ötödik ajánlata, az első hármat a SAB Miller arra hivatkozva utasította vissza, hogy a kínált összeg jelentősen leértékeli a vállalatot. Amennyiben a most beharangozott üzletet nyélbe ütik, ez lesz a globális sörpiac legdrágább tranzakciója.
A két óriásvállalat összeolvadása nyomán létrejött csoport Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Kínában és Afrikában is többségi részesedést szerezne a piacon, a két cég ugyanis jelenleg a világon megvásárolt sör 30 százalékát gyártja. A tranzakció nyomán piaci részesedésük 29 százalék lenne, mivel az ágazatra vonatkozó jogszabályok nyomán aktívákat kellene eladniuk, de még így is 20 százalékponttal előznék meg a globális szinten harmadik Heineken sörgyártót.
A McKinsey & Co elemzőcég egyébként júniusban közölt egy tanulmányt, amely szerint a nagy sörgyártók számára egyre komolyabb problémát jelent, hogy a fogyasztók számottevő része előnyben részesíti a hagyományos, helyi söröket. Ehhez képest az AB InBev bevétele az elmúlt tíz évben ötszörösére emelkedett, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a csoport számos márkát megvásárolt.
Bővült idén a hazai sörpiac
Az év első felében 3,8 százalékkal nőtt a romániai söreladás, miután a hat hónap alatt 7,6 millió hektoliter ital fogyott az országban – közölte kedden a hazai sörgyártókat tömörítő szövetség. Mint rámutattak: az elmúlt két évben folyamatosan csökkent a fogyasztás.
Lucian Ghinea, az egyesület elnöke úgy fogalmazott: ugyan szerény növekedésről van szó, de reményeik szerint a tendencia év végéig megmarad. „Ez alapot jelenthetne a sörpiac megreformálását célzó intézkedéseknek, amelyeket 2016-ban, az új adótörvénykönyv hatálybalépésével kezdenénk” – mutatott rá.
A szövetség közleményében jelezte: az állam által begyűjtött jövedéki adó több mint 60 százalékát a szeszesitalpiac adja, hiszen például egy üveg sör árának közel felét az adók teszik ki. Az egyesülethez tartozik egyébként a Heineken, a Bergenbier, a Tuborg, az Ursus és a Martens sörgyár, ezek termelik a Romániában elfogyasztott sör mintegy 80 százalékát. A piac tavaly 8,6 százalékkal, 14,9 millió hektoliterre csökkent, míg a viszszaesés 2013-ban a 10 százalékot is meghaladta.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!