„Összefolyhat” a két legnagyobb sörgyár

A MarketWatch piacfigyelő portál beszámolója szerint az Anheuser-Busch InBev – amelyhez többek között a Becks, a Stella Artois, a Budweiser, és a Corona sörmárka tartozik – 68 milliárd angol fontot (mintegy 104,5 milliárd dollárt) ajánlott az – egyebek mellett az Ursus, a Grolsch, a Timişoreana, a Peroni, a Dreher, a Redd’s és az Arany Ászok márkát előállító – SAB Miller beolvasztásáért.

Ez azt jelenti, hogy a londoni székhelyű SAB Miller minden részvényéért 44 angol fontot fog fizetni a felvásárló. A sörgyár vezetőtanácsa több hétig tanácskozott arról, hogy elfogadják-e az ajánlatot. Az összeg 44 százalékkal nagyobb, mint a tranzakció lehetőségének megszellőztetése, szeptember 14-e előtt mért árfolyamjegyzés. A világ legnagyobb sörgyártójaként számon tartott AB InBev egy másik ajánlatot is tett: eszerint a SAB Miller részvényeinek 41 százalékát részvényenként 39,03 fontért vásárolnák meg.

A SAB Miller ugyanakkor arra kérte az illetékes brit hatóságokat, hogy október 28-áig tolják ki a határidőt, amikorra a potenciális felvásárlónak végső ajánlatot kell tennie, vagy véglegesen le kell mondania a tranzakcióról. Az eredeti határidő szerdán jár le. Amennyiben a hatóság nem engedélyezi a meghosszabbítást, vagy az AB InBev részvényesei nem fogadják el az ajánlatot, a csoportnak 3 milliárd dollárnyi illetéket kell fizetnie a SAB Millernek az összeolvadás meghiúsulása miatt. Ez egyébként az AB InBevnek már az ötödik ajánlata, az első hármat a SAB Miller arra hivatkozva utasította vissza, hogy a kínált összeg jelentősen leértékeli a vállalatot. Amennyiben a most beharangozott üzletet nyélbe ütik, ez lesz a globális sörpiac legdrágább tranzakciója.

A két óriásvállalat összeolvadása nyomán létrejött csoport Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Kínában és Afrikában is többségi részesedést szerezne a piacon, a két cég ugyanis jelenleg a világon megvásárolt sör 30 százalékát gyártja. A tranzakció nyomán piaci részesedésük 29 százalék lenne, mivel az ágazatra vonatkozó jogszabályok nyomán aktívákat kellene eladniuk, de még így is 20 százalékponttal előznék meg a globális szinten harmadik Heineken sörgyártót.

A McKinsey & Co elemzőcég egyébként júniusban közölt egy tanulmányt, amely szerint a nagy sörgyártók számára egyre komolyabb problémát jelent, hogy a fogyasztók számottevő része előnyben részesíti a hagyományos, helyi söröket. Ehhez képest az AB InBev bevétele az elmúlt tíz évben ötszörösére emelkedett, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a csoport számos márkát megvásárolt.

Bővült idén a hazai sörpiac

Az év első felében 3,8 százalékkal nőtt a romániai söreladás, miután a hat hónap alatt 7,6 millió hektoliter ital fogyott az országban – közölte kedden a hazai sörgyártókat tömörítő szövetség. Mint rámutattak: az elmúlt két évben folyamatosan csökkent a fogyasztás.

Lucian Ghinea, az egyesület elnöke úgy fogalmazott: ugyan szerény növekedésről van szó, de reményeik szerint a tendencia év végéig megmarad. „Ez alapot jelenthetne a sörpiac megreformálását célzó intézkedéseknek, amelyeket 2016-ban, az új adótörvénykönyv hatálybalépésével kezdenénk” – mutatott rá.

A szövetség közleményében jelezte: az állam által begyűjtött jövedéki adó több mint 60 százalékát a szeszesitalpiac adja, hiszen például egy üveg sör árának közel felét az adók teszik ki. Az egyesülethez tartozik egyébként a Heineken, a Bergenbier, a Tuborg, az Ursus és a Martens sörgyár, ezek termelik a Romániában elfogyasztott sör mintegy 80 százalékát. A piac tavaly 8,6 százalékkal, 14,9 millió hektoliterre csökkent, míg a viszszaesés 2013-ban a 10 százalékot is meghaladta.