Újabb megoldást dolgozott ki Antal Árpád a devizahitelesek gondjainak enyhítésére, miután szerdán a parlament költségvetési bizottsága elzárkózott a korábbi RMDSZ-es javaslat elől.
2015. január 22., 19:472015. január 22., 19:47
Ebben azt kérte, hogy a bankok váltsák át lejre a devizahiteleket, a veszteséget pedig egyforma mértékben osszák el az állam, a pénzintézetek és az ügyfelek között. Az új javaslat, amit februárban nyújtanak be a parlamentbe, valójában egy európai uniós ajánláson alapszik, amely szerint ha az árfolyam-növekedés meghaladja a 20 százalékot, a bankok kötelesek a devizát átváltani nemzeti valutára. Az új RMDSZ-es törvénytervezet szerint a részletnövekedés nem haladhatja meg a 20 százalékot.
Ha az árfolyambővülés miatt ennél többel drágulna a hitel, azt a bankok kamatcsökkentéssel, akár nulla vagy negatív kamattal kötelesek kompenzálni.
Antal Árpád csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a negatív kamat nem új találmány, a svájci jegybank is negatív alapkamattal próbálja gyengíteni a frankot, és megmenti az exportot, az ország iparát és kereskedelmét.
A székelyföldi politikus hangsúlyozta, bankigazgatókkal is konzultált, és ezt ők is járható útnak találták, mert bár lehetnek veszteségeik, csökkentik a kockázatot. A kedvezményes konstrukció különben is csak azokra lenne érvényes, akiknek nincsenek elmaradásaik a törlesztésben. Antal Árpád szerint ugyanakkor tisztességtelen a kormány, a jegybank, a parlament költségvetési bizottságának hozzáállása, amikor azt mondják, hogy a jelenleg kialakult helyzet orvoslása nem az ő feladatuk, oldják meg a bankok és az ügyfeleik, „hiszen kimutatható a kormány és a Román Nemzeti Bank felelőssége”.
„Az állam a jegybank szabályozásai által engedélyezte, hogy a lakosság valutában eladósodjon, holott a jövedelmük nem abban a pénznemben volt. A kormány nem tartotta be ígéretét, és 2009-ig nem tért át az ország az euróra. Akik 2006-ban euróban vettek fel hitelt, úgy számoltak, hogy csak néhány évig kell vállalniuk az árfolyam-ingadozás kockázatait, utána már euróban kapják a fizetésüket. Nem az ő felelősségük, hogy ez nem így történt” – szögezte le Antal Árpád.
Egyúttal azt is felrótta, hogy az állam olyan hangulatot teremtett, amelyben a lakosság úgy érezte, megbízhat a devizakonstrukciókban. Hozzátette: a bankok is vétkesek, hiszen inkább devizahitelek felvételére buzdítottak, a kockázatot másodlagosan kezelték a profitszerzés után. Nem ártatlanok meglátásában ugyanakkor az állampolgárok sem, akik szerinte abban tévedtek, hogy nem mérték fel elég körültekintően a kockázatokat.
A polgármester ki is számolta, hogy az elmúlt nyolc év alatt az euró árfolyamváltozása 33 százalékos volt, az amerikai dolláré 51, míg a svájci franké 101 százalék. A legnagyobb nyomás így a frankhitelesekre nehezedik, hiszen sok esetben a banki részlet a szerződés megkötése óta kétszeresére emelkedett, és bár a törvény szerint annak összege nem lehet több, mint a jövedelem 30 százaléka, most már elérheti a 60 százalékot is.
Antal a sajtótájékoztatón bemutatta a lakossági hitelek 2006 és 2014 közötti struktúráját – ezek kétharmada devizaalapú, a jelzáloghitelek esetében pedig húszszor annyi volt a külföldi valutában, mint a lejben felvett kölcsön. Szerinte azért kell méltányos megoldást találni, hogy megvédjék az adósokat az árfolyamkockázattól, a társadalmat pedig a szociális problémától, hogy a lakáshitelesek utcára kerülnek.
Antal ugyanakkor leszögezte, a társadalmi szolidaritás azoktól is elvárható, akik soha nem vettek fel hitelt, hiszen ha a bankok több ezer lakást dobnak egyszerre piacra, minden ingatlan ára visszaesik. Mint ismeretes, az RMDSZ első javaslata az volt, hogy a devizahiteleket váltsák át lejre a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyamon, a veszteség 40 százalékát a bank, 30-30 százalékát pedig az állam és az adós állja.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!