Újabb megoldást dolgozott ki Antal Árpád a devizahitelesek gondjainak enyhítésére, miután szerdán a parlament költségvetési bizottsága elzárkózott a korábbi RMDSZ-es javaslat elől.
2015. január 22., 19:472015. január 22., 19:47
Ebben azt kérte, hogy a bankok váltsák át lejre a devizahiteleket, a veszteséget pedig egyforma mértékben osszák el az állam, a pénzintézetek és az ügyfelek között. Az új javaslat, amit februárban nyújtanak be a parlamentbe, valójában egy európai uniós ajánláson alapszik, amely szerint ha az árfolyam-növekedés meghaladja a 20 százalékot, a bankok kötelesek a devizát átváltani nemzeti valutára. Az új RMDSZ-es törvénytervezet szerint a részletnövekedés nem haladhatja meg a 20 százalékot.
Ha az árfolyambővülés miatt ennél többel drágulna a hitel, azt a bankok kamatcsökkentéssel, akár nulla vagy negatív kamattal kötelesek kompenzálni.
Antal Árpád csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a negatív kamat nem új találmány, a svájci jegybank is negatív alapkamattal próbálja gyengíteni a frankot, és megmenti az exportot, az ország iparát és kereskedelmét.
A székelyföldi politikus hangsúlyozta, bankigazgatókkal is konzultált, és ezt ők is járható útnak találták, mert bár lehetnek veszteségeik, csökkentik a kockázatot. A kedvezményes konstrukció különben is csak azokra lenne érvényes, akiknek nincsenek elmaradásaik a törlesztésben. Antal Árpád szerint ugyanakkor tisztességtelen a kormány, a jegybank, a parlament költségvetési bizottságának hozzáállása, amikor azt mondják, hogy a jelenleg kialakult helyzet orvoslása nem az ő feladatuk, oldják meg a bankok és az ügyfeleik, „hiszen kimutatható a kormány és a Román Nemzeti Bank felelőssége”.
„Az állam a jegybank szabályozásai által engedélyezte, hogy a lakosság valutában eladósodjon, holott a jövedelmük nem abban a pénznemben volt. A kormány nem tartotta be ígéretét, és 2009-ig nem tért át az ország az euróra. Akik 2006-ban euróban vettek fel hitelt, úgy számoltak, hogy csak néhány évig kell vállalniuk az árfolyam-ingadozás kockázatait, utána már euróban kapják a fizetésüket. Nem az ő felelősségük, hogy ez nem így történt” – szögezte le Antal Árpád.
Egyúttal azt is felrótta, hogy az állam olyan hangulatot teremtett, amelyben a lakosság úgy érezte, megbízhat a devizakonstrukciókban. Hozzátette: a bankok is vétkesek, hiszen inkább devizahitelek felvételére buzdítottak, a kockázatot másodlagosan kezelték a profitszerzés után. Nem ártatlanok meglátásában ugyanakkor az állampolgárok sem, akik szerinte abban tévedtek, hogy nem mérték fel elég körültekintően a kockázatokat.
A polgármester ki is számolta, hogy az elmúlt nyolc év alatt az euró árfolyamváltozása 33 százalékos volt, az amerikai dolláré 51, míg a svájci franké 101 százalék. A legnagyobb nyomás így a frankhitelesekre nehezedik, hiszen sok esetben a banki részlet a szerződés megkötése óta kétszeresére emelkedett, és bár a törvény szerint annak összege nem lehet több, mint a jövedelem 30 százaléka, most már elérheti a 60 százalékot is.
Antal a sajtótájékoztatón bemutatta a lakossági hitelek 2006 és 2014 közötti struktúráját – ezek kétharmada devizaalapú, a jelzáloghitelek esetében pedig húszszor annyi volt a külföldi valutában, mint a lejben felvett kölcsön. Szerinte azért kell méltányos megoldást találni, hogy megvédjék az adósokat az árfolyamkockázattól, a társadalmat pedig a szociális problémától, hogy a lakáshitelesek utcára kerülnek.
Antal ugyanakkor leszögezte, a társadalmi szolidaritás azoktól is elvárható, akik soha nem vettek fel hitelt, hiszen ha a bankok több ezer lakást dobnak egyszerre piacra, minden ingatlan ára visszaesik. Mint ismeretes, az RMDSZ első javaslata az volt, hogy a devizahiteleket váltsák át lejre a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyamon, a veszteség 40 százalékát a bank, 30-30 százalékát pedig az állam és az adós állja.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!