Felelőtlenségnek tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kormánynak azt az intézkedését, miszerint a települések maximálisan megengedett eladósodottsági szintjét az eddigi 30 százalékról 70 százalékra emelik.
2015. április 27., 19:412015. április 27., 19:41
A politikus szerint ezzel a gyakorlattal a kormány a tisztességes önkormányzatokkal fizetteti meg a tisztességtelenek költségeit. Mint rámutatott: sok nagyváros már korábban átlépte a megengedett 30 százalékos eladósodottsági szintet, és különböző kiskapuk révén, kötvények kibocsátásával próbált pénzhez jutni.
„Tavaly a kormány eurómilliárdokat fizetett ki azoknak az önkormányzatoknak, amelyek görgették maguk előtt az adósságaikat, nem fizettek a kivitelezőcégeknek, azok a városok pedig, ahol tisztességesen gazdálkodtak, mint például Sepsiszentgyörgy is, nem kaptak egy vasat sem” – panaszolta a polgármester. Antal úgy véli: az még elfogadható lett volna, ha a határt 35–40 százalékra emelik, de a 70 százalék már túl sok.
„A kabinet azzal is indokolta az intézkedést, hogy a községek eddig nem tudták fizetni a megnyert pályázatok önrészét, de a továbbiakban vajon miből törlesztik a hitelt” – tette fel a kérdést Antal, aki a megyei jogú városokat tömörítő szövetségnek is javasolni fogja, hogy foglaljon állást az ügyben.
Az elöljáró kifejtette: ha egy hivatal bevételei 70 százalékát törlesztőrészletre és kamatra fordítja, előbb-utóbb csődbe jut, és akkor ismét a kormánynak kell segítséget nyújtania, a tartozásokat pedig a jól gazdálkodó települések megtakarításaiból fizetik ki. Antal hozzátette: a községek esetében még nem olyan nagy a gond, de Sepsiszentgyörgy saját jövedelme évi 15 millió euró, így húsz évre 160 millió eurós hitelt vehet fel, ehhez képest pedig például Temesvár már egymilliárd eurós kölcsönt igényelhet. Sepsiszentgyörgy eladósodottsága egyébként 10 százalék alatt van.
A kormány intézkedése szerint a 30 százaléknál nagyobb eladósodottsági szintet elérő önkormányzatoknak két feltételnek kell megfelelniük: többlethitelt csak az állami kincstártól vehetnek fel, a pénzt pedig a 2007–2013-as európai uniós költségvetési időszakban be nem fejezett projektekre fordíthatják önrészként, előfinanszírozásként vagy utólagos korrekciók fedezésére.
A kormány azzal indokolta a 2015/2-es számú sürgősségi rendelet elfogadását, hogy így növelni lehet az EU-s alapok lehívási rátáját. A rendelet szerint a hivatalok 15–20 éves futamidejű kölcsönt vehetnek fel – az önrészre és korrekcióra vonatkozó kérvényt augusztus közepéig, míg az előfinanszírozással kapcsolatos igénylést október elsejéig nyújthatják be.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!