2012. október 19., 11:422012. október 19., 11:42
A köztisztségviselők vagyoni helyzetét vizsgáló intézmény vezetője egy bukaresti konferencián kijelentette: aggasztó, „eposzi” méreteket öltött az európai uniós alapokkal vagy az állami közbeszerzésekkel kapcsolatos érdekkonfliktusok jelensége. Georgescu szerint az uniós alapokat ugyanolyan mértékben érinti a csalás és az érdekütközés, mint a közbeszerzéseket.
Horia Georgescu elmondta, az ANI egyik felmérése szerint, amelyet a megyei tanácsok és a megyeszékhelyek önkormányzati testületei szintjén készítettek, a választott tisztségviselőknek több mint 25 százaléka közvetett vagy közvetlen úton a saját zsebébe irányítja a közpénzeket.
Ugyanez a viselkedés tapasztalható az európai alapokkal foglalkozó tisztviselők körében is – tette hozzá. Sok esetben az EU-alapokkal kapcsolatos projekteket kezelő tisztviselő rokonainak cége jut szerződésekhez, de az is gyakori, hogy a tisztviselő, miután elbírált egy pályázatot, lemond állásáról és az általa minősített pályázat szakértője lesz.
Mindezek ellenére az érdekütközések elleni fellépésnek gyakorlatilag nincs eredménye, mivel az EU-alapokat kezelő hatóságokkal kötött együttműködési megállapodások dacára az ANI-hoz nem érkeznek feljelentések, az intézmény munkáját pedig procedurális kötöttségek hátráltatják.
„Az a valóság, hogy a hatályos vonatkozó törvények nem megfelelőek, és a figyelemfelhívó, illetve büntető mechanizmusok teljes mértékben híján vannak a hatékonyságnak” – fogalmazott az ANI vezetője. Hozzátette, az ANI sok esetben jelzett érdekkonfliktust, a bíróság is az intézmény álláspontját erősítette, de az érdekütközésből származó anyagi veszteséget az állam nem szerzi vissza.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.