2012. október 19., 11:422012. október 19., 11:42
A köztisztségviselők vagyoni helyzetét vizsgáló intézmény vezetője egy bukaresti konferencián kijelentette: aggasztó, „eposzi” méreteket öltött az európai uniós alapokkal vagy az állami közbeszerzésekkel kapcsolatos érdekkonfliktusok jelensége. Georgescu szerint az uniós alapokat ugyanolyan mértékben érinti a csalás és az érdekütközés, mint a közbeszerzéseket.
Horia Georgescu elmondta, az ANI egyik felmérése szerint, amelyet a megyei tanácsok és a megyeszékhelyek önkormányzati testületei szintjén készítettek, a választott tisztségviselőknek több mint 25 százaléka közvetett vagy közvetlen úton a saját zsebébe irányítja a közpénzeket.
Ugyanez a viselkedés tapasztalható az európai alapokkal foglalkozó tisztviselők körében is – tette hozzá. Sok esetben az EU-alapokkal kapcsolatos projekteket kezelő tisztviselő rokonainak cége jut szerződésekhez, de az is gyakori, hogy a tisztviselő, miután elbírált egy pályázatot, lemond állásáról és az általa minősített pályázat szakértője lesz.
Mindezek ellenére az érdekütközések elleni fellépésnek gyakorlatilag nincs eredménye, mivel az EU-alapokat kezelő hatóságokkal kötött együttműködési megállapodások dacára az ANI-hoz nem érkeznek feljelentések, az intézmény munkáját pedig procedurális kötöttségek hátráltatják.
„Az a valóság, hogy a hatályos vonatkozó törvények nem megfelelőek, és a figyelemfelhívó, illetve büntető mechanizmusok teljes mértékben híján vannak a hatékonyságnak” – fogalmazott az ANI vezetője. Hozzátette, az ANI sok esetben jelzett érdekkonfliktust, a bíróság is az intézmény álláspontját erősítette, de az érdekütközésből származó anyagi veszteséget az állam nem szerzi vissza.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.