Spanyolország, a romániai vendégmunkások valamikori eldorádója az ötödik helyre csúszott le a külföldön dolgozni vágyók körében. Ma már Anglia a sláger, Németország és Olaszország dobogósok, Franciaország pedig a negyedik helyen áll.
2014. június 19., 16:202014. június 19., 16:20
„A munkavállalási tilalom feloldása teljesen átrendezte a sorrendet. Anglia még úgy is a legkedveltebb célállomás, ha a szigetországban mindmáig komoly ellenkampány folyik a romániai munkavállalókkal szemben” – mondta el a Krónikának Csatlós Orsolya, a Tjobs online álláskeresési platform sajtószóvivője.
Megkedvelték a romániaiakat
Annak ellenére, hogy a munkavállalási szokások különböznek a három történelmi régióban, Nagy Britannia országos szinten az első helyen áll. A Tjobs adatai szerint – mely ötéves fennállása alatt közel kétmillió pályázatot jegyzett, és 800 ezer állást kínált, amiből 200 ezret Nagy-Britanniából – a legtöbben, a jelentkezők mintegy 36 százaléka Erdélyből vágott neki a vadidegennek. Ráadásul ez év januárjától, a munkaerő-piaci korlátok feloldása óta a brit munkaadóknak majdnem fele legalább egy éves szerződést ajánl a Romániából érkezettek számára.
A román állampolgárok Nagy-Britannia iránt tanúsított érdeklődése 23 százalékkal növekedett a tavalyi év elején mért adatokhoz viszonyítva – tudtuk meg az álláskeresési platform kommunikációs szakemberétől. Érdekességként jegyezzük meg, hogy tavaly még a németországi kínálatok hódítottak. Ehhez képest 2014 januárjában Románia Angliától (37,72 százalék), Németországtól (11,85 százalék), Görögországtól (11,54 százalék), Olaszországtól (5,1 százalék) és Franciaországtól (4,64 százalék) kapta a legtöbb állásajánlatot.
Az értelmiségiek hazatérnek
A Tjobs munkatársai által végzett felmérésből az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből a legtöbben orvosi, illetve egészségügyi állásért hagyják el az országot. Ezt követik az IT Software és Hardware, valamint a mérnöki szektorban és a vegyi iparban meghirdetett munkahelyek. Orvosi és egészségügyi személyzeti munkákra összesen 7.268-an pályáztak – a bérezés ötezer és hétezer euró között mozog.
A legvonzóbbnak Franciaország bizonyult, Szaúd-Arábia, Anglia, Németország, Svájc, Belgium, Svédország és Ausztria előtt. „A pályázók aránya továbbra is magas, mégsem történt robbanásszerű kivándorlás a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből. A külföldre vágyók leginkább a vendéglátó-ipari, építőipari állásokat, azaz a szezonális munkalehetőségeket részesítik előnyben. A legtöbben a megkötött szerződés lejárta után vissza is térnek Romániába” – számolt be Csatlós Orsolya.
Inkább a férfiak mennek külföldre
Míg Magyarország esetében a legtöbb munkavállaló nő, a romániai vendégmunkásoknak csaknem háromnegyede férfi. Az erdélyiek elsősorban a vendéglátóiaparban próbálnak elhelyezkedni, az ókirályságbeliek pedig az építőiparban boldogulnának. A székelyföldi vendégmunkásokra az jellemző, hogy nem szeretnek hosszabb időt tölteni családjuktól távol.
Tévhitnek bizonyult, hogy a 45 éven felüliek idősnek számítanak, ezért nehezen találnak munkát Nyugat-Európában: Raluca Ştefănescu, a Tjobs kommunikációs menedzsere elmondta, vannak olyan cégek, amelyek bizonyos felelős beosztásokba kimondottan középkorú, tapasztalt szakembereket keresnek.
Bűvészeket és fakírokat is keresnek
A Tjobs álláskínálatai között az is találhat magának kedvére való foglalkozást, aki esetleg nem „slágerszakmát” űzne. A közelmúltban Angliában bohócokat, bűvészeket és fakírokat kerestek, Észtországban pedig havi 800 eurót és életbiztosítást ajánlottak annak, aki felcsap krokodilgondozónak. Egy görög futballklub kommunikációs szakembert keresett, Norvégiában pedig népviseletet reklámozó személyeknek tettek ajánlatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!