
Spanyolország, a romániai vendégmunkások valamikori eldorádója az ötödik helyre csúszott le a külföldön dolgozni vágyók körében. Ma már Anglia a sláger, Németország és Olaszország dobogósok, Franciaország pedig a negyedik helyen áll.
2014. június 19., 16:202014. június 19., 16:20
„A munkavállalási tilalom feloldása teljesen átrendezte a sorrendet. Anglia még úgy is a legkedveltebb célállomás, ha a szigetországban mindmáig komoly ellenkampány folyik a romániai munkavállalókkal szemben” – mondta el a Krónikának Csatlós Orsolya, a Tjobs online álláskeresési platform sajtószóvivője.
Megkedvelték a romániaiakat
Annak ellenére, hogy a munkavállalási szokások különböznek a három történelmi régióban, Nagy Britannia országos szinten az első helyen áll. A Tjobs adatai szerint – mely ötéves fennállása alatt közel kétmillió pályázatot jegyzett, és 800 ezer állást kínált, amiből 200 ezret Nagy-Britanniából – a legtöbben, a jelentkezők mintegy 36 százaléka Erdélyből vágott neki a vadidegennek. Ráadásul ez év januárjától, a munkaerő-piaci korlátok feloldása óta a brit munkaadóknak majdnem fele legalább egy éves szerződést ajánl a Romániából érkezettek számára.
A román állampolgárok Nagy-Britannia iránt tanúsított érdeklődése 23 százalékkal növekedett a tavalyi év elején mért adatokhoz viszonyítva – tudtuk meg az álláskeresési platform kommunikációs szakemberétől. Érdekességként jegyezzük meg, hogy tavaly még a németországi kínálatok hódítottak. Ehhez képest 2014 januárjában Románia Angliától (37,72 százalék), Németországtól (11,85 százalék), Görögországtól (11,54 százalék), Olaszországtól (5,1 százalék) és Franciaországtól (4,64 százalék) kapta a legtöbb állásajánlatot.
Az értelmiségiek hazatérnek
A Tjobs munkatársai által végzett felmérésből az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből a legtöbben orvosi, illetve egészségügyi állásért hagyják el az országot. Ezt követik az IT Software és Hardware, valamint a mérnöki szektorban és a vegyi iparban meghirdetett munkahelyek. Orvosi és egészségügyi személyzeti munkákra összesen 7.268-an pályáztak – a bérezés ötezer és hétezer euró között mozog.
A legvonzóbbnak Franciaország bizonyult, Szaúd-Arábia, Anglia, Németország, Svájc, Belgium, Svédország és Ausztria előtt. „A pályázók aránya továbbra is magas, mégsem történt robbanásszerű kivándorlás a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből. A külföldre vágyók leginkább a vendéglátó-ipari, építőipari állásokat, azaz a szezonális munkalehetőségeket részesítik előnyben. A legtöbben a megkötött szerződés lejárta után vissza is térnek Romániába” – számolt be Csatlós Orsolya.
Inkább a férfiak mennek külföldre
Míg Magyarország esetében a legtöbb munkavállaló nő, a romániai vendégmunkásoknak csaknem háromnegyede férfi. Az erdélyiek elsősorban a vendéglátóiaparban próbálnak elhelyezkedni, az ókirályságbeliek pedig az építőiparban boldogulnának. A székelyföldi vendégmunkásokra az jellemző, hogy nem szeretnek hosszabb időt tölteni családjuktól távol.
Tévhitnek bizonyult, hogy a 45 éven felüliek idősnek számítanak, ezért nehezen találnak munkát Nyugat-Európában: Raluca Ştefănescu, a Tjobs kommunikációs menedzsere elmondta, vannak olyan cégek, amelyek bizonyos felelős beosztásokba kimondottan középkorú, tapasztalt szakembereket keresnek.
Bűvészeket és fakírokat is keresnek
A Tjobs álláskínálatai között az is találhat magának kedvére való foglalkozást, aki esetleg nem „slágerszakmát” űzne. A közelmúltban Angliában bohócokat, bűvészeket és fakírokat kerestek, Észtországban pedig havi 800 eurót és életbiztosítást ajánlottak annak, aki felcsap krokodilgondozónak. Egy görög futballklub kommunikációs szakembert keresett, Norvégiában pedig népviseletet reklámozó személyeknek tettek ajánlatot.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!