2013. február 28., 08:182013. február 28., 08:18
A Mediafax hírügynökség által megszerzett sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint a kabinet átszervezési projektje keretében 2018 végéig menesztené az alkalmazottakat, akik végkielégítést és további kiegészítő juttatásokat is kapnának. Az elbocsátandó munkások pontos számáról a kormány a közeljövőben dönt. A dokumentum bemutatása előtt Victor Ponta még úgy nyilatkozott: nem létezik ilyen rendelettervezet, ő legalábbis nem értesült eddig róla, és a kormány napirendi pontjai között sem szerepel az ügy.
A kormányfő úgy vélte, pánikkeltésről van szó, az energetikai vállalatoknál ugyanis nem készülnek kollektív elbocsátásokra. „Az állítólagos tervezetről mindenesetre a miniszterektől is érdeklődni fogok. Természetesen mindegyik vállalat folyamatosan az aktuális piaci helyzethez, illetve elvárásokhoz próbál igazodni, hogy ne legyen veszteséges, az elbocsátások azonban semmiképpen nem kezdődnek meg még ma” – fejtette ki Ponta. Hozzátette: átszervezésekre minden bizonnyal valóban szükség lesz a következő időszakban a gazdasági minisztérium tulajdonában lévő energetikai vállalatok esetében.
A dokumentum szerint a kormány többek között a Hunyad Megyei Energetikai Komplexum, a petrozsényi Országos Kőszénfejtő Társaság, a dévai Minvest, illetve a nagybányai Remin bányavállalatok, az abrudbányai Cupru Min rézbánya, a Termoelectrica és az Electrica egyes alkalmazottaitól válna meg. „A gazdasági-pénzügyi elemzések alapján szükségessé vált az energetikai vállalatok újraszervezése. Ennek célja egyebek mellett, hogy az állami társaságok által előállított elektromosáram és hőenergia ára versenyképessé váljon” – áll a Mediafax idézte dokumentumban, amely a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait is tartalmazza.
A tervezetből az is kiderül, hogy azok a menesztett alkalmazottak, akik 3–10 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, egy évig, 10–15 éves munkaviszony esetében pedig 20 hónapig kapnak majd kiegészítő juttatásokat. 15 és 25 év esetében 22 hónapig jutnak hozzá a járandósághoz, akik pedig több mint 25 évig dolgoztak az adott vállalatnál, két évig részesülnek a juttatásban. Végkielégítés ugyanakkor csak azoknak jár, akik az elbocsátás előtt legalább 36 hónappal kötötték meg egyéni munkaszerződésüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok