
Vissza nem térítendő anyagi támogatást biztosít a kormány azoknak a hazai cégeknek, amelyek a következő időszakban legalább húsz új munkahelyet létesítenek – az erre vonatkozó rendeletet szerdai ülésén fogadta el a kabinet.
2014. április 24., 17:352014. április 24., 17:35
A dokumentum szerint a kormány az új alkalmazottak jövedelmének egy részét állja két éven keresztül, az egyenként biztosított összeg pedig nem haladhatja meg az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt éves szintű bruttó átlagbér mértékét.
A finanszírozási igénylést ez év júliusától egészen 2020 végéig nyújthatják be a vállalkozások, a támogatást pedig 2015 és 2025 között folyósítja a kabinet annak függvényében, hogy egy évre mekkora költségvetést különítenek el a projektre. A rendelet arra is kitér, hogy az állami támogatás abban az esetben jár egy cégnek, ha annak „ösztönző hatása van, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez.”
A finanszírozásra való jogosultsághoz ugyanakkor a vállalkozásoknak számos feltételnek meg kell felelniük. A munkaadóknak az új alkalmazottakkal legalább öt évre szóló munkaszerződést kell kötniük, a teljes finanszírozás folyósítása után pedig az érintett cégeket szintén legkevesebb öt évig kell működtetni.
Az új munkahelyeket egy beruházási projekt nyomán kell létrehozniuk a vállalkozásoknak, miután megkapták az állami finanszírozást, de legfeljebb három éven belül. A kormány ugyanakkor csak azokat a személyeket tekinti új alkalmazottaknak, akik a megelőző egy évben nem álltak szerződéses viszonyban a támogatást igénylő céggel.
A rendelet alapján a finanszírozásra azok a vállalkozások pályázhat, amelyek bejegyzése és működése eleget tesz az 1990/31-es számú törvénynek. A kormány által megadott feltételek ugyanakkor kizárják egyebek mellett azokat a cégeket, amelyek esetében csődeljárást vagy átszervezést folytatnak, a közelmúltban más regionális fejlesztési támogatást kaptak az államtól, vagy ideiglenesen felfüggesztették már a tevékenységüket.
A finanszírozásra nem pályázhatnak a mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kitermelői, feldolgozói, közüzemi és szállításügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások, a vendéglátó-ipari egységek, valamint az ingatlanközvetítéssel, bérbeadással és szerencsejátékokkal foglalkozó cégek. A rendelet szerint a finanszírozási projektre összesen 2,7 milliárd lejt (közel 600 millió eurót) különítenek el, az összegből a kormány becslése szerint mintegy 1500 vállalkozást tudnak támogatni.
Az országos cégnyilvántartó hivatal adatai szerint Romániában közel egymillió cég van bejegyezve, ezeknek azonban csak fele működik.
Victor Ponta kormányfő és Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter egyébként már februárban – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások után – beszámolt arról, hogy a kabinet segítséget nyújtana az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak, az elképzelésre pedig a nemzetközi pénzintézet is rábólintott.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
szóljon hozzá!