Vissza nem térítendő anyagi támogatást biztosít a kormány azoknak a hazai cégeknek, amelyek a következő időszakban legalább húsz új munkahelyet létesítenek – az erre vonatkozó rendeletet szerdai ülésén fogadta el a kabinet.
2014. április 24., 17:352014. április 24., 17:35
A dokumentum szerint a kormány az új alkalmazottak jövedelmének egy részét állja két éven keresztül, az egyenként biztosított összeg pedig nem haladhatja meg az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt éves szintű bruttó átlagbér mértékét.
A finanszírozási igénylést ez év júliusától egészen 2020 végéig nyújthatják be a vállalkozások, a támogatást pedig 2015 és 2025 között folyósítja a kabinet annak függvényében, hogy egy évre mekkora költségvetést különítenek el a projektre. A rendelet arra is kitér, hogy az állami támogatás abban az esetben jár egy cégnek, ha annak „ösztönző hatása van, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez.”
A finanszírozásra való jogosultsághoz ugyanakkor a vállalkozásoknak számos feltételnek meg kell felelniük. A munkaadóknak az új alkalmazottakkal legalább öt évre szóló munkaszerződést kell kötniük, a teljes finanszírozás folyósítása után pedig az érintett cégeket szintén legkevesebb öt évig kell működtetni.
Az új munkahelyeket egy beruházási projekt nyomán kell létrehozniuk a vállalkozásoknak, miután megkapták az állami finanszírozást, de legfeljebb három éven belül. A kormány ugyanakkor csak azokat a személyeket tekinti új alkalmazottaknak, akik a megelőző egy évben nem álltak szerződéses viszonyban a támogatást igénylő céggel.
A rendelet alapján a finanszírozásra azok a vállalkozások pályázhat, amelyek bejegyzése és működése eleget tesz az 1990/31-es számú törvénynek. A kormány által megadott feltételek ugyanakkor kizárják egyebek mellett azokat a cégeket, amelyek esetében csődeljárást vagy átszervezést folytatnak, a közelmúltban más regionális fejlesztési támogatást kaptak az államtól, vagy ideiglenesen felfüggesztették már a tevékenységüket.
A finanszírozásra nem pályázhatnak a mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kitermelői, feldolgozói, közüzemi és szállításügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások, a vendéglátó-ipari egységek, valamint az ingatlanközvetítéssel, bérbeadással és szerencsejátékokkal foglalkozó cégek. A rendelet szerint a finanszírozási projektre összesen 2,7 milliárd lejt (közel 600 millió eurót) különítenek el, az összegből a kormány becslése szerint mintegy 1500 vállalkozást tudnak támogatni.
Az országos cégnyilvántartó hivatal adatai szerint Romániában közel egymillió cég van bejegyezve, ezeknek azonban csak fele működik.
Victor Ponta kormányfő és Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter egyébként már februárban – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások után – beszámolt arról, hogy a kabinet segítséget nyújtana az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak, az elképzelésre pedig a nemzetközi pénzintézet is rábólintott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!