
Vissza nem térítendő anyagi támogatást biztosít a kormány azoknak a hazai cégeknek, amelyek a következő időszakban legalább húsz új munkahelyet létesítenek – az erre vonatkozó rendeletet szerdai ülésén fogadta el a kabinet.
2014. április 24., 17:352014. április 24., 17:35
A dokumentum szerint a kormány az új alkalmazottak jövedelmének egy részét állja két éven keresztül, az egyenként biztosított összeg pedig nem haladhatja meg az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt éves szintű bruttó átlagbér mértékét.
A finanszírozási igénylést ez év júliusától egészen 2020 végéig nyújthatják be a vállalkozások, a támogatást pedig 2015 és 2025 között folyósítja a kabinet annak függvényében, hogy egy évre mekkora költségvetést különítenek el a projektre. A rendelet arra is kitér, hogy az állami támogatás abban az esetben jár egy cégnek, ha annak „ösztönző hatása van, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez.”
A finanszírozásra való jogosultsághoz ugyanakkor a vállalkozásoknak számos feltételnek meg kell felelniük. A munkaadóknak az új alkalmazottakkal legalább öt évre szóló munkaszerződést kell kötniük, a teljes finanszírozás folyósítása után pedig az érintett cégeket szintén legkevesebb öt évig kell működtetni.
Az új munkahelyeket egy beruházási projekt nyomán kell létrehozniuk a vállalkozásoknak, miután megkapták az állami finanszírozást, de legfeljebb három éven belül. A kormány ugyanakkor csak azokat a személyeket tekinti új alkalmazottaknak, akik a megelőző egy évben nem álltak szerződéses viszonyban a támogatást igénylő céggel.
A rendelet alapján a finanszírozásra azok a vállalkozások pályázhat, amelyek bejegyzése és működése eleget tesz az 1990/31-es számú törvénynek. A kormány által megadott feltételek ugyanakkor kizárják egyebek mellett azokat a cégeket, amelyek esetében csődeljárást vagy átszervezést folytatnak, a közelmúltban más regionális fejlesztési támogatást kaptak az államtól, vagy ideiglenesen felfüggesztették már a tevékenységüket.
A finanszírozásra nem pályázhatnak a mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kitermelői, feldolgozói, közüzemi és szállításügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások, a vendéglátó-ipari egységek, valamint az ingatlanközvetítéssel, bérbeadással és szerencsejátékokkal foglalkozó cégek. A rendelet szerint a finanszírozási projektre összesen 2,7 milliárd lejt (közel 600 millió eurót) különítenek el, az összegből a kormány becslése szerint mintegy 1500 vállalkozást tudnak támogatni.
Az országos cégnyilvántartó hivatal adatai szerint Romániában közel egymillió cég van bejegyezve, ezeknek azonban csak fele működik.
Victor Ponta kormányfő és Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter egyébként már februárban – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások után – beszámolt arról, hogy a kabinet segítséget nyújtana az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak, az elképzelésre pedig a nemzetközi pénzintézet is rábólintott.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!