Rossz hír az építőiparban dolgozóknak, hogy nem nő jövőre az ágazati minimálbér
Fotó: Beliczay László
Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország. A nyugdíjasoknak közben jobb hírekkel szolgált az Orban-kabinet, ugyanis miközben új nyugdíjtörvényt terveznek kidolgozni, azt garantálják, hogy jövő szeptemberben meglesz a szociáldemokraták által elfogadott 40 százalékos nyugdíjpontemelés.
2019. december 05., 19:382019. december 05., 19:38
2019. december 05., 20:072019. december 05., 20:07
Az országos garantált bruttó minimálbér 7,2 százalékos növelését javasolja a munkaügyi minisztérium – derül ki a szaktárca honlapján közzétett tervezetből. A bruttó minimálbér eszerint a mostani 2080 lejról januártól 2230 lejre nőne. A szaktárca közölte, a minimálbér növelésének mértékét a társadalmi partnerekkel, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel lezajlott egyeztetések során állapították meg. Összesen két alkalommal, november 26-án, illetve december 3-án folytattak megbeszélést az országos érdekegyeztető tanács keretében. Mint a szaktárca rámutat, a minimálbér kiszámításánál figyelembe vették az inflációs rátát és az egy főre eső munkatermelékenység növekedését, valamint a gazdasági növekedés mértékétől függő korrekciós tényezőket.
Nem minden minimálbér nő azonban.
Ludovic Orban miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: nem módosul a jelenleg bruttó 3000 lejes építőipari minimálbér sem.
A kormányfő egyúttal közölte: bár meglátásuk szerint az alkotmány értelmében a minimálbérnek egységesnek kell lennie, most nem módosul sem az építőiparban alkalmazott ágazati minimálbér, sem a diplomás minimálbér. „Úgy véljük, hogy a minimálbér fokozatos emelésével lassan-lassan eljutunk ezekhez az összegekhez. Az építőiparban tehát a jelenlegi szinten maradnak a bérek” – nyomatékosította. A miniszterelnök hozzátette, az építőipari szektorra vonatkozó adókedvezmények akkor is megmaradnak, ha módosítják a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, ezek megszüntetése ugyanis ellehetetlenítené az építkezési vállalatok nagy részét, amelyek új munkaszerződéseket kötöttek az alkalmazottakkal a 114-es rendelet előírásai alapján.
„Olyan elenyésző mértékben növelik most az országos minimálbért, hogy az nem ösztönzi a munka- és felelősségvállalást, másrészt nem állítja meg a munkaerő kivándorlását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Testvériség Szakszervezeti Tömbhöz tartozó, Sanitas egészségügyi szakszervezet háromszéki elnöke, aki amúgy részt vett a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között lezajlott háromoldalú egyeztetésen. Mint rámutatott:
„A magánszektorban nagyon sokan dolgoznak minimálbérérért, ez a fizetés azonban nem ösztönzi a munkavállalási kedvet, a felelősségvállalást” – szögezte le Neagovici. Hozzátette: hiába panaszkodnak a munkáltatói szövetségek, ez az emelés elhanyagolható, és tovább bátorítja a munkaerő elvándorlását. „Ha a kormány nem tesz valamit, hogy a migrációt leállítsa, tíz év múlva már nem lesz, aki dolgozzon ebben az országban” – vallja Vasile Neagovici. Szerinte amúgy
Hiszen ha egy családban mind a két szülő minimálbért keres, és van egy-két gyerek, ennyi pénzből az elfogadható megélhetés minimális szintjét sem tudják biztosítani.
Létminimum. Az országban még mindig legalább 1,5 millió alkalmazott kap minimálbért.
Neagovici rámutatott, az igaz, hogy az elmúlt négy évben a kötelező legkisebb fizetés megkétszereződött, hiszen nettó 600 lejről indult, de a valós értéke nem növekedett ilyen mértékben, hiszen négy év alatt elszaladtak az árak. „Ez a 7,2 százalékos növekedés nem változtat semmit a helyzeten. Rengeteg pályakezdőtől érkezik a visszajelzés, hogy egyetlen gondolatuk van, miként mehetnek el dolgozni Londonba, Hannoverbe vagy Rómába” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető, aki szerint akár egy erőltetett minimálbér-emelésre is szükség van.
– összegzett Vasile Neagovici.
„Romániában hatalmas különbségek vannak a legkisebb és a legnagyobb bérek között, ezen változtatni kell, hiszen túl sokan keresnek minimálbért” – fogalmazta meg hasonlóképpen kérdésünkre Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, a számok rosszul mutatnak, az olló a legkisebb és a legnagyobb bérek között nagyon kinyílt, így ezt meglátása szerint valamilyen formában össze kell húzni, hiszen az országban még mindig legalább 1,5 millió alkalmazott keres minimálbért.
„Ez kényes kérdés. Nagyon jól tudjuk, hogy a vállalkozóknak minden minimálbér-emelés érvágást jelent, azonban ha a fizetések nem emelkednek, ha ezzel nem foglalkozik folyamatosan a mindenkori kormány, előbb-utóbb kiürül az ország. Akkor kapkodhatnak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, mert egyszerűen nem lesz, aki dolgozzon” – fogalmazta meg Bong Vilmos. Személyes álláspontja szerint
„Ha ezt már korábban megléptük volna, a munkavállalóknak lenne jövőképük, mindenki elégedettebb lenne, és nem ment volna el több mint ötmillió ember az országból, hogy máshol keresse a boldogulást” – summázott Bong Vilmos.
„Kiürül az ország” Az alacsony bérek miatt egyre többen vállalnak külföldön munkát
Fotó: Mihály Csaba
A nyugdíjasoknak eközben garantálja a kormány, hogy jövő év szeptember 1-jétől 40 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, ahogyan azt a jelenleg érvényben levő, a szociáldemokrata kormány által elfogadott törvény előírja. „Mindig is támogattuk a polgárok vásárlóerejének, jövedelmének növelését, függetlenül attól, hogy a közszférában vagy a versenyszférában dolgoznak vagy nyugdíjasok. Ezt az ígéretünket be fogjuk tartani” – jelentette ki szerda esti televíziós nyilatkozatában Ionel Dancă, a miniszterelnöki hivatal vezetője. Cáfolta egyúttal azt az értesülést, miszerint a Nemzeti Liberális Párt egy olyan, a nyugdíjtörvényt módosító tervezetet készül benyújtani, amely eltörölné a jelenleg hatályos jogszabály által előírt nyugdíjpontemelést. „A nyugdíjtörvénynek a 40 százalékos nyugdíjpontemelésre vonatkozó kitételén nem fogunk módosítani” – nyomatékosította Ionel Dancă.
Közben viszont az már tény, hogy a liberális kormány hatályos nyugdíjtörvény módosítására készül:
„Ott lesznek a nyugdíjasok szervezeteinek képviselői, olyan személyek, akiknek van tapasztalatuk ezen a területen, hogy rendkívül komoly elemzést végezzenek a romániai nyugdíjrendszerről, hogy jelezzék, mi nem működik, mi méltánytalan. Egy jobb nyugdíjtörvényen fogunk dolgozni” – fogalmazott a kormányfő.
A PNL színeiben újabb államfői mandátumot nyert Klaus Johannis államfő is úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy szükség lenne egy új nyugdíjtörvényre. „Úgy gondolom, hasznos lenne egy új nyugdíjtörvény olyan körülmények között, nagyon sok nyugdíjas és közintézmény-vezető jelezte, hogy a jelenleg hatályos jogszabály méltánytalanságokat tartalmaz. Ez azonban olyan dolog, ami nem egy és nem két hónap alatt rendeződik. Meggyőződésem, hogy az Orban-kormány komoly elemzést fog végezni, odafigyel a dolgokra, és amennyiben új törvényre lesz szükség, a megfelelő pillanatban egyeztetnek” – fogalmazott Johannis.
Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő idén július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás