
Bár 15 százalékkal csökkent szeptember elsejétől a kenyér és más sütőipari termékek általános forgalmi adója (áfa/TVA), alig 6 százalékos árcsökkenést tapasztalhatunk a boltokban, a visszamaradó hányad tehát a gyártókat és a forgalmazókat boldogítja.
2013. szeptember 24., 17:482013. szeptember 24., 17:48
2013. szeptember 24., 18:032013. szeptember 24., 18:03
A Versenytanács kedden hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint a kenyér ára jóval kisebb mértékben csökkent az áfacsökkentés nyomán elvárthoz képest. Bodgan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke azt mondja, hogy szerinte az ideális árcsökkenés 12 százalék lett volna, ehhez képest ennek alig felével lettek olcsóbban a kenyéralapú sütőipari termékek. Igaz, Chiriţoiu elmondása szerint a gazdasági elemzők nagyjából hasonló árcsökkenésre számítottak. „A pozitív sokk egy részét így a fogyasztó, egy részét pedig a gyártó élvezi” – fogalmazott a szakember, aki szerint a 6 százalékos árcsökkenés is jó eredménynek mondható. Mint ecsetelte, már ez is bizonyíték arra, hogy a piac működik. „Jó jel, hiszen nem arra ébredtünk, amitől a leginkább tartottunk, hogy a termékek egyáltalán nem lesznek olcsóbbak” – fejtette ki.
Csökkenő állami bevételek
Arra az újságírói kérdésre viszont, hogy ilyen körülmények között kellene-e csökkenteni más élelmiszer-ipari termékek árát is, Chiriţoiu kitérő választ adott, szerinte ezt a döntést a kormánynak kell meghoznia. „Az jó, hogy a piac működik, azonban nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy az áfacsökkentés milyen hatással volt az állami költségvetési bevételekre. Nem az én dolgom a büdzsé bevételeinek követése, de úgy néz ki, hogy a helyzet nem túl fényes” – hangsúlyozta a Versenytanács elnöke. Hozzátette: ő a kormánytagok helyében nagyon megnézné, hogy itt van-e az ideje a társadalombiztosítási hozzájárulás, a jövedelemadó vagy éppen az áfa csökkentésének. „Ők határozottnak tűnnek a más országokénál valóban magasabb tb csökkentésében, hogy ezáltal külföldi beruházókat tudjanak ide csábítani, új munkahelyek jöjjenek létre, illetve kifehéredjenek a feketén foglalkoztató vállalkozások” – emlékeztetett Chiriţoiu, aki szerint egyébként ezek az érvek valóban a tb-csökkentés mellett szólnak.
Ponta: így is jó
„Így is jó” – vallja hasonlóképpen Victor Ponta miniszterelnök, aki szerint még korai, hogy a lakosság megérezze az áfacsökkentés pozitív hatásait. A kormányfő szerint hat-kilenc hónap múlva elemzik csak ki, hogy a lépés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével is ebben maradtak. „Ha nőttek volna az árak, mit csináltunk volna? Engem bírálnának emiatt. Megnézzük, hogy mekkora mértékű az árcsökkenés, a lényeg az, hogy olcsóbbak lettek a termékek” – fogalmazott tegnap a Versenytanács bejelentése után Ponta, aki szerint ha az áfacsökkentés révén nőtt a sütőipari vállalkozók profitja, akkor legalább több jövedelemadót fognak befizetni az államkasszába. A miniszterelnök ugyanakkor ismételten leszögezte, az intézkedés két célt szolgál, az árka csökkenése mellett szeretnék, ha minél jobban kifehéredne az ágazat, amelyikre az egyik legnagyobb mértékben jellemző az adócsalás.
Amint arról korábban beszámoltunk, Ponta szeptember első napjaiban még úgy nyilatkozott, hogy a sütőipari vállalkozók 75-80 százaléka 15 százalékkal olcsóbban kínálja termékeit, s a kis cégekre jellemző inkább, hogy tartották az eddigi árszintet. Akkor a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a tíz olyan pékségről van tudomása, amely drágított, s arra szólította fel Daniel Constantin mezőgazdasági minisztert, hogy hozza nyilvánosságra ezek kilétét.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!