Álhír a bihari palagáz-kitermelés

A felmerült kérdések nyomán a szerb kőolajipari vállalat vezetői csütörtökön a nagyváradi prefektúrán ismertették a projektet az érintet önkormányzatok és hivatalok képviselőivel, remélve, hogy a tények ismertében mihamarabb munkához láthatnak. Smirnov leszögezte: az elkövetkező hónapokban kizárólag méréseket végeznek, az esetleges fúrásokról pedig ezek elemzése után, az eredmények függvényében lehet csak beszélni. Az első szakaszban mintegy 150 millió euró fektetnek be, ha pedig a mérések pozitívak lesznek, akkor 600 millió eurós beruházással kell számolni.

Molnár Imre: az eljárás nem jár veszéllyel

A talajmérés a magyarországi partner feladata, és amint azt Molnár Imre, az AGS európai igazgatója lapunknak elmondta: a legmodernebb technológiával dolgoznak, úgynevezett vibrátoros méréseket végeznek, így a talaj szerkezetét nem bontják meg. „Gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy egy traktorszerű jármű a felszínen rezgéseket gerjeszt, a mélyből visszaverődő hullámokat pedig egy hálóban kihelyezett érzékelőrendszer rögzíti, ami alapján fel tudjuk térképezni a talaj mélyrétegeit. A kőolaj és földgáz felhalmozódására alkalmas szerkezeteket tudjuk ezzel a módszerrel megmutatni” – magyarázta lapunknak a szakember, akit saját bevallása szerint zavarnak azok a rémhírek, miszerint ők „iszonyatos nagy károkat okoznak a természetben.”

Tisztázta: tevékenységük következménye ugyanolyan, mintha egy mezőgazdasági traktor haladt volna át a területen. „Semmilyen szerkezetmegbontást nem végzünk, semmilyen vegyi anyagot nem használunk, és hőnek sem tesszük ki a talajt. Nem okozunk nagyobb károkat, mint amennyi mondjuk aratás után keletkezik, de a gazdák természetesen kártérítést kapnak tőlünk” – magyarázta Molnár. Reményei szerint minél hamarabb sikerül elkezdeni a munkálatokat, de a gazdákkal nagyon nehezen tudnak egyeztetni, mivel mindenki palagáz-kutatástól retteg.

„Szó nincs erről, ez hagyományos kőolajkutatás, amit Európában már száz éve művelnek, és semmilyen környezetvédelmi kárral nem jár. A megbeszélésen is elhangzott, hogy három kutatófúrás lemélyítését tervezik a következő 2–3 évben, de ezek területi igénye minimális, és csak jóval a mi méréseink eredményeinek kiértékelése után történik” – jelezte az igazgató, remélve, hogy az aratás után a gazdák is könnyebben hozzájárulnak a munkájukhoz. A hatályos jogszabályok szerint mindenkivel külön megállapodást kell kötniük a területen való áthaladásról.

Továbbra is szkeptikusak az önkormányzatok

Claudiu Pop Bihar megyei prefektus támogatja a mérések elvégzését, üdvözöl minden olyan befektetést, amely hatékonyan érinti a megyét, különösen, hogy a társaság helyi munkaerő alkalmazását ígéri. A helyi önkormányzatok azonban még mindig szkeptikusak a szerb vállalat szándékával kapcsolatban. Mados Attila, Diószeg polgármestere lapunknak jelezte: továbbra is arra vár, hogy az illetékesek írásban nyomatékosítsák, hogy valóban kőolaj után akarnak kutatni, nem pedig palagáz-kitermelést terveznek.

Ez ellen egyébként csütörtökön is tiltakozott három zöld szimpatizáns a kormányhivatal előtt, a palagáz-kitermelés technológiája ugyanis hidraulikus repesztést igényel. Fő veszélye, hogy a mélységi kitermelés során használt kémiai anyagok bekerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint pedig a földrengésveszélyt is fokozza az eljárás. Molnár Imre szerint a palagáz veszélyeit eltúlozzák, különben Európában gyakorlatilag még nincs palagáz-kutatás, és ahol engedélyezik, ott nagyon szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni.