Alfa Kartell: folytatják a tiltakozást

Mint Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei elnöke hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján is emlékeztetett, egy hónappal ezelőtt öt szakszervezeti tömb írta alá a kormányhoz intézett követéslistát, ám amikor tettekre került sor, elmondása szerint az Alfa Kartell magára maradt. Ám nem adják fel, mindaddig utcai megmozdulásokat fognak szervezni, amíg sikerül megegyezésre jutniuk a kormánnyal. Bong egyúttal felidézte, hogy az előző kormány a külföldi üzletemberek nyomására törölte az országos szinten egységes kollektív munkaszerződést, holott – mutatott rá a szakszervezeti vezető – az védelmet nyújtott azoknak az alkalmazottaknak is, akik valamilyen okból nem tagjai semmilyen érdekvédelmi szervezetnek. Hozzátette: ezzel párhuzamosan 30 százalékról 50-re emelték a szakszervezetek képviseleti arányát, azaz alkalmazottak felének tagnak kell lenni ahhoz, hogy vállalati szinten kollektív szerződésről tárgyalhassanak. „Ez gyakorlatban teljesíthetetlen, hiszen országos szinten is a munkavállalók mintegy 30 százaléka tagja valamilyen érdekvédelmi szervezetnek” – szögezte le Bong Vilmos.

A szakszervezeti elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy évek óta követelik, hogy a minimálbér értéke érje el az országos átlagbér 60 százalékát, ám jelenleg még mindig alig a 34 százaléka. „Egyre nagyobb a szakadék a jövedelmek között, a minimálbérből szinte lehetetlen a túlélés, ezért azt kérjük, hogy jövő évtől a minimálbér legyen havi ezer lej” – hangsúlyozta Bong, aki szerint a jelenlegi bérezés katasztrofális hatással van a munkaerő minőségére, a háromszéki munkaadók is egyre többet panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő szakembert, annak ellenére, hogy a hivatalos munkanélküliség 7 százalék felett van, míg a valós eléri a 20 százalékot. „A jó szakemberek külföldre mentek. Addig nem lehetnek elvárások, amíg minimálbérért napi 10-12 órás munkát követelnek, és meg sem becsülik az alkalmazottakat” – hívta fel a figyelmet az érdekvédelmi vezető.

Bong Vilmos egyúttal arra is kitért, hogy a legnagyobb gondot a szürke és a feketegazdaság okozza, ami Romániában 30 százalék, míg például Németországban 6-8 százalék között van. A szakszervezeti vezető felrója a kormánynak, hogy nem a gazdaság kifehérítésére fekteti hangsúlyt, hanem a tisztességesen adózókra vet ki egyre nagyobb terheket. „A törvénykezés ellehetetleníti az érdekvédelem megszervezését, erre az alkalmazók is rájátszanak” – mondta Bong Vilmos, rámutatva, hogy több gyárban azonnal kirúgják azt a munkavállalót, aki szervezkedni próbál, vagy kiáll a közös jogokért. Az ilyen helyzetekben a szakszervezetek is tehetetlenek, a törvény szerint csak a tagjaik érdekeit képviselhetik. „Ez már a törvénytelenség határát súrolja” – szögezte le Bong Vilmos. Amint arról beszámoltunk, korábban Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő ügynökség igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a háromszéki szalagmunkát végeztető gyárakban nem tudnak szakszervezeteket alakítani, mert azonnal elbocsátják a kezdeményezőt.