2009. október 06., 09:552009. október 06., 09:55
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása „nagyon jól halad”. A kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére akkor létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek. Ebből 12,4 milliárd eurónyi finanszírozásról aláírt szerződések vannak.
A február végén nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet külön támogatási csomagot állított össze a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára. Ehhez a 24,5 milliárd eurós csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd eurót. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009–2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak befektetés-, adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.
A három bank hétfőn ismertetett közös helyzetelemzése szerint „a példátlan és összehangolt” nemzetközi akcióterv hozzájárult a rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának elkerüléséhez a térségben, az országcsoportot ért „masszív gazdasági sokk” ellenére is. Az anyabankok folytatják helyi érdekeltségeik támogatását, és az életképes térségi bankoknak sikerült talpon maradniuk.
Mindazonáltal – jóllehet vannak jelei annak, hogy a válság szorítása már enyhül – jelentős kihívásokkal kell még szembenézni, mielőtt a térség szilárdan kilábalási és növekedési pályára állhat, hangsúlyozza közös értékelésében a három nagy pénzintézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok