2009. október 06., 09:552009. október 06., 09:55
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása „nagyon jól halad”. A kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére akkor létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek. Ebből 12,4 milliárd eurónyi finanszírozásról aláírt szerződések vannak.
A február végén nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet külön támogatási csomagot állított össze a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára. Ehhez a 24,5 milliárd eurós csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd eurót. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009–2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak befektetés-, adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.
A három bank hétfőn ismertetett közös helyzetelemzése szerint „a példátlan és összehangolt” nemzetközi akcióterv hozzájárult a rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának elkerüléséhez a térségben, az országcsoportot ért „masszív gazdasági sokk” ellenére is. Az anyabankok folytatják helyi érdekeltségeik támogatását, és az életképes térségi bankoknak sikerült talpon maradniuk.
Mindazonáltal – jóllehet vannak jelei annak, hogy a válság szorítása már enyhül – jelentős kihívásokkal kell még szembenézni, mielőtt a térség szilárdan kilábalási és növekedési pályára állhat, hangsúlyozza közös értékelésében a három nagy pénzintézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok