
A román gazdaság is megérzi a szomszédban dúló háborút
Fotó: Gábos Albin
2022-ben a román bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek, amely a szomszédban dúló háborúnak a térség országaira – különösen Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára – gyakorolt hatását veszi górcső alá.
2025. június 10., 17:422025. június 10., 17:42
2025. június 10., 17:462025. június 10., 17:46
A Ziarul Financiar gazdasági portál által szemlézett elemzés emlékeztet, Románia GDP-je 2022-ben 1389 milliárd lej volt, ami 4 százalékkal haladta meg az előző évben regisztrált szintet. Emellett az éves inflációs ráta 2022 decemberében 16,4 százalékos volt.
„Ez az eredmény a régió sajátos strukturális sebezhetőségének, ugyanakkor a konfliktusövezethez való földrajzi közelségnek tulajdonítható, olyan tényezőknek, amelyek felerősítették a makrogazdasági mutatók volatilitását” – húzzák alá a román jegybank szakértői.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
A BNR elemzése hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború hatalmas emberi és anyagi veszteségeket okozott az országban. A Világbank, az Európai Unió és az ENSZ jelentése szerint több tízezer ukrán, köztük sok civil halt meg. Ukrajna bruttó hazai terméke 2023-ban reálértéken a 2021-es GDP 74 százalékát tette ki.
„Az egész európai kontinensen megfigyelhető mintát követve a háború először 2022 folyamán befolyásolta a kelet-közép-európai országok inflációs dinamikáját, míg a GDP-re gyakorolt hatás 2023-ban vált hangsúlyosabbá, amikor a gazdasági növekedés jelentős lassulása következett be.
A sokkra válaszul a nyersanyagárak jelentősen emelkedtek: az olajárak 18,3 százalékkal, a földgázárak pedig 34,2 százalékkal nőttek” – von mérleget az elemzés.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A román jegybank szakértői szerint a várakozásoknak megfelelően a földgázárak esetében erőteljesebb a hatás, mint a kőolajnál.
„A bevezetett szankciók hatására ugyanakkor a GDP mind az Egyesült Államokban, mind Romániában csökken, Románia esetében a zsugorodás súlyosabb. Így a román GDP mintegy 4 százalékponttal csökkent, míg az USA GDP-je kisebb mértékben, 2 százalékponttal esik vissza” – mutat rá a dokumentum.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
szóljon hozzá!