A román gazdaság is megérzi a szomszédban dúló háborút
Fotó: Gábos Albin
2022-ben a román bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek, amely a szomszédban dúló háborúnak a térség országaira – különösen Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára – gyakorolt hatását veszi górcső alá.
2025. június 10., 17:422025. június 10., 17:42
2025. június 10., 17:462025. június 10., 17:46
A Ziarul Financiar gazdasági portál által szemlézett elemzés emlékeztet, Románia GDP-je 2022-ben 1389 milliárd lej volt, ami 4 százalékkal haladta meg az előző évben regisztrált szintet. Emellett az éves inflációs ráta 2022 decemberében 16,4 százalékos volt.
„Ez az eredmény a régió sajátos strukturális sebezhetőségének, ugyanakkor a konfliktusövezethez való földrajzi közelségnek tulajdonítható, olyan tényezőknek, amelyek felerősítették a makrogazdasági mutatók volatilitását” – húzzák alá a román jegybank szakértői.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
A BNR elemzése hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború hatalmas emberi és anyagi veszteségeket okozott az országban. A Világbank, az Európai Unió és az ENSZ jelentése szerint több tízezer ukrán, köztük sok civil halt meg. Ukrajna bruttó hazai terméke 2023-ban reálértéken a 2021-es GDP 74 százalékát tette ki.
„Az egész európai kontinensen megfigyelhető mintát követve a háború először 2022 folyamán befolyásolta a kelet-közép-európai országok inflációs dinamikáját, míg a GDP-re gyakorolt hatás 2023-ban vált hangsúlyosabbá, amikor a gazdasági növekedés jelentős lassulása következett be.
A sokkra válaszul a nyersanyagárak jelentősen emelkedtek: az olajárak 18,3 százalékkal, a földgázárak pedig 34,2 százalékkal nőttek” – von mérleget az elemzés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A román jegybank szakértői szerint a várakozásoknak megfelelően a földgázárak esetében erőteljesebb a hatás, mint a kőolajnál.
„A bevezetett szankciók hatására ugyanakkor a GDP mind az Egyesült Államokban, mind Romániában csökken, Románia esetében a zsugorodás súlyosabb. Így a román GDP mintegy 4 százalékponttal csökkent, míg az USA GDP-je kisebb mértékben, 2 százalékponttal esik vissza” – mutat rá a dokumentum.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!