
„Hazajön” az online óra. Egyes diákok nem térnek egyelőre vissza az egyetemi központokba
Fotó: Haáz Vince
Kolozsváron megtépázza az ingatlanbérlés piacát az a tény, hogy az egyetemek online vagy hibrid oktatással kezdik a tanévet. Székelyföldön ezzel szemben meg is nőtt a kereslet a diákok részéről, hiszen a kollégiumok korlátozott kapacitással működnek majd. A térségben viszont gondot jelent, hogy kevés a kiadó lakás.
2020. szeptember 17., 08:082020. szeptember 17., 08:08
A járványhelyzet és az annak nyomán bevezetett intézkedések alaposan felforgatták a Kolozsváron tanuló egyetemisták, és velük együtt a kincses városban ingatlanokat bérbe adó személyek és ingatlanügynökségek életét egyaránt. A fennmaradó korlátozások miatt ugyanis a diákok egy része lemondott arról, hogy visszatérjen Kolozsvárra, és otthonról vesz részt az online oktatásban, vagy áthidaló megoldást keres, hogy amíg szükséges, néhány hétig a kincses városban lakhasson. Ugyanakkor
Lapunk úgy értesült, hogy az elsőévesek közül is sokan bevállalták, hogy albérletet keresnek, és a sajátos helyzet ellenére kipróbálják a kolozsvári életet. Kollégiumi helyhez jutni viszont nehézkes, hiszen szigorú szabályokat léptettek életbe, csak azokat a szobákat foglalhatják el a diákok, ahol mindössze ketten lakhatnak, és biztosított a külön fürdőszoba.
Tehát aki online oktatásban vesz részt, az nem kap helyet. Ha mégis úgy dönt, hogy Kolozsváron akar lakni, kénytelen lakást bérelni.
A megváltozott körülmények között a kolozsvári ingatlanbérlés 20–30 százalékos visszaesésére számít Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Lapunknak kifejtette,
Még akkor sem mindig bérelnek lakást, ha az egyetemista visszatér Kolozsvárra a hibrid oktatás miatt, ilyen esetben is sokan csak áthidaló megoldást keresnek – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanközvetítő.
Rámutatott, hatalmas a visszaesés a piacon, és még nem is látják pontosan, mi lesz a kimenetele. Alig van kereslet, viszont a kínálat túlteng, hiszen rengeteg, korábban Airbnb-rendszerben, rövid távra turistáknak kiadott lakás „beszabadult” a piacra. Ugyanakkor az IT-szektor is nehezen indul újra a kijárási tilalom után, ez nemcsak az irodabérléseknél érezteti a hatását, hanem a lakások esetében is.
– részletezte az ingatlanközvetítő.
Másik visszahúzó tényező, hogy teljesen eltűntek a külföldi egyetemisták, akik mozgatórúgói voltak a kolozsvári bérpiacnak, fizetőképes, stabil bérlőnek számítottak.
– ecsetelte Bónis Endre.
A szakember elmondása szerint amúgy a tulajdonosok sokkal rugalmasabbak, mint eddig, könnyebben engednek az árból, és más erőfeszítésekre is hajlandók, például megvásárolnak egy hűtőszekrényt vagy televíziót, ha arra van igény a bérlő részéről. Viszont amiből nem engednek, az a felmondási idő, általában a kolozsvári bérpiacon 60 napos felmondási időre kötik a szerződéseket, ehhez a tulajdonosok többsége ragaszkodik.
Fotó: Haáz Vince
Ellenkező tapasztalatokról számolt be a székelyföldi városok kapcsán Szabó Lehel, a Well ingatlanügynökség vezetője. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette,
Tény, hogy folyamatosan cseng az ügynökség telefonja: diákok vagy a szüleik keresik az albérletet. „Két-három diák közösen bérelne lakást, vagy kiadó szobákat is keresnek, ám a kínálati oldalon csak Marosvásárhely és Brassó áll jobban, de a térségre általában az jellemző, hogy alig vannak már kiadó lakások. Bérleményeket ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem szívesen adják diákoknak a tulajdonosok, mert attól tartanak, hogy változik a helyzet, két-három hónap múlva felmondják az albérletet, és ők ott maradnak az üres, lelakott ingatlannal” – részletezte a szakember.
A nagy egyetemi központnak számító Nagyváradon eközben az ingatlanközvetítő cégek nem foglalkoznak az egyetemisták albérletigényléseivel. Azt mondják, nem szívesen közvetítenek diákoknak albérletet, ezért tapasztalataik sincsenek a piac alakulásáról. Az egyetemi hallgatók ugyanis általában az olcsó bérleményeket keresik, ezeken kevés jutalék, ugyanakkor sok gond is van, mert előfordulnak rongálások, vagy például amennyiben fizetés nélkül lelépnének, a pénzt a közvetítőn kérnék számon a tulajdonosok.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!