2009. szeptember 10., 09:562009. szeptember 10., 09:56
A jövőben is lesznek pénzügyi válságok a világgazdaságban, mert ez az emberi természetből adódik – szögezte le Alan Greenspan a BBC-nek adott interjúban. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) előző elnökét a BBC televízió az amerikai Lehman Brothers nagybank öszszeomlásának és az ezt követő globális pénzügyi pánik kezdetének első évfordulóján szólaltatta meg.
Alan Greenspan szerint minden pénzügyi válság különböző természetű, de van egy alapvető közös okuk: az emberek a hosszú prosperitás időszakában megingathatatlanul képesek hinni abban, hogy a jólét folytatódik. A volt Fed-elnök szerint a mostani válság az amerikai nem elsőrendű – subprime – jelzálogadósi körből indult ki, de bármely más oka is lehetett volna, „ha nem ez, akkor valami más előbb-utóbb bizonyosan előkerül”.
Úgy vélte, a befektetési banki szakma tudatában volt annak, hogy alulárazza a kockázatot, és annak is, hogy ez valamikor korrekcióhoz fog vezetni, de a bankosok közül túl sokan arra számítottak, hogy jó előre észreveszik a fordulópontot. A veterán pénzügyi szakértő úgy vélekedett: az évtized elejétől a fejlődő térségben robbanásszerű jövedelemnövekedés kezdődött, olyan mértékű, amelyet egyszerűen nem lehetett elégséges költekezéssel felszívni. Így a megtakarítási ráták igen jelentős mértékben emelkedtek, ami erőteljes lefelé irányuló nyomást gyakorolt a hosszú távú kamatokra.
Alan Greenspan szerint ténylegesen ekkoriban kezdődött a kötvénypiac globálissá válása, és a hosszú távú kamatokat, amelyeket korábban alapvetően az egyes országok belső gazdaságai határoztak meg, hirtelen szintén globális tényezők kezdték alakítani. Ez pedig azt eredményezte, hogy az egyes nemzetgazdaságok egy jelentős szelete gyakorlatilag kikerült a jegybankok és a pénzügypolitikát felügyelő hatóságok kezéből.
A kötvények, jelzálog-kötelezettségek és egyéb befektetési konstrukciók globálissá vált piaca a hozzávetőleg 2002-ben indult, jórészt máig is tartó folyamat során az ellenőrzés nagyon nagy részét átvette a kormányoktól – mondta Alan Greenspan. A Fed előző vezetője szerint a piaci újraszabályozásra tett legutóbbi kísérletek reakciónak tekinthetők a mostani, „évszázadonként egyszer előforduló” válságra. A baj ezzel az, hogy nem lehet szabad világkereskedelmet folytatni erősen korlátozó, erősen szabályozott belső piacokkal, és ezzel az ellentmondással a döntéshozók szembesülni fognak – tette hozzá Alan Greenspan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok