
Lefelé módosította a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei és a jövő évi infláció előrejelzést, így az év végére, akárcsak 2014-ben 3,1 százalékos lehet a pénzhígulás üteme – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu jegybankelnök (fotó).
2013. augusztus 07., 13:582013. augusztus 07., 13:58
Amint arról beszámoltunk, a központi pénzintézet igazgatótanácsa hétfői ülésén fogadta el a negyedéves inflációs jelentést is, s arra a következtetésre jutottak, hogy főként a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági évnek köszönhetően júliusban és augusztusban is meredek zuhanást mutat az inflációs görbe. Mint Isărescu emlékeztetett, az idei inflációs előrejelzést 0,1 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,2 százalékkal módosították lefelé mostani bejelentésükkel. „Nem vagyunk derűlátóak ezzel a prognózissal, de pesszimisták sem, hanem óvatosak maradtunk\" – mutatott rá a jegybankelnök, aki szerint az fogyasztói árindex alakulása ennél is nagyobb inflációcsökkenést eredményezhet.
Legutóbb egyébként májusban módosította lefelé a várható infláció értékét a jegybank, akkor a korábban becsült 3,5 százalékról 3,2 százalékra javította a mutató idén várható értékét, a jövő évit viszont 3,3 százalékra emelte. A most becsült érték belefér a BNR által év végére célként kitűzött 2,5 +/- 1 százalékos tartományba, tegnap Isărescu úgy nyilatkozott, hogy „szeptemberben, talán még annál is hamarabb\" az éves szintű infláció megközelíti a céltartományba. Az éves szintű pénzhígulás ugyanis júniusban még 5,4 százalékos volt.
Hasonlóképpen vélekednek az infláció alakulásáról a kereskedelmi bankok szakemberei is. A BCR is a közelmúltban a korábban előre vetített 3,6 százalékról 3,3 százalékra csökkentette a 2013-as inflációs előrejelzést, mint Eugen Sinca, a pénzintézet vezető közgazdásza is kiemelte, ennek oka a várhatóan jó mezőgazdasági eredmény. Az UniCredit Ţiriac Bank illetékesei is 3,3 százalékra teszik a pénzhígulás éves ütemét, azonban Mihai Pătrulescu vezető közgazdász is azt mondja, hogy a jó agráreredmények ezt még lefelé módosíthatják. Ennél is derűlátóbban nyilatkozott Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki a jó termés mellett inflációcsökkentő hatásúnak nevezi a villanyáram árának csökkenését is, így szerinte az év végére az éves szintű pénzhígulás 2,7 százalékos lehet.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!