
A romániai autópálya-hálózat fejlesztése terén optimista és pesszimista forgatókönyvvel is számol a kormány az elkövetkező pár évben. Ha bejönnek a számítások, akkor egy 8 milliárd eurós bankhitelből megkétszereződik a sztrádakilométerek száma, azonban gátat szabhat a fejlődésnek az a tény, hogy az elmúlt három évben a közlekedésügyi minisztérium élén megfordult tárcavezetők saját politikai érdekeiknek vetették alá a kérdést, a sok huzavona pedig azt eredményezheti, hogy az elkövetkező másfél évtizedben csak a jelenleg futó projekteket tudják befejezni.
2016. március 14., 16:402016. március 14., 16:40
2016. március 14., 16:412016. március 14., 16:41
Mindez a Capital gazdasági és üzleti hetilap birtokába jutott master planból derül ki, amely 2013–2015 között készült. Ennek végleges verzióját a közlekedési tárca hamarosan kormányhatározat formájában beterjeszti a kabinet elé, hogy ezt követően elfogadásra továbbíthassák a dokumentumot a parlament elé. Amint a döntéshozók is rábólintanak, a dokumentum törvényerőre emelkedik, és függetlenül attól, hogy milyen kormányok következnek, ezt tiszteletben kell tartani, ami nagyfokú stabilitást jelentene az infrastruktúrafejlesztés vonatkozásában.
Sok múlik az Unión
Az úgynevezett „közlekedési biblia” elfogadása pedig a szakértők szerint a 2016-os esztendő nagy eseménye lenne, ez ugyanis hattal több autópálya megépítését jelenthetné – igaz, csak abban az esetben, ha sikerül hatályba léptetni a közlekedés szerkezeti reformjára vonatkozó záradékot.
Erről jelen pillanatban zajlanak a tárgyalások a bukaresti és a brüsszeli illetékesek között, az EU fő feltétele pedig az, hogy a költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát. Ha a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, akkor 2017-től Románia mintegy 8,3 milliárd euró értékben juthatna külföldi hitelhez, amihez még hozzáadódnának az európai uniós és költségvetési források, és 535 kilométerrel bővülhetne az autópálya-hálózat.
A Capital információ szerint a Târgu Neamț–Jászvásár–Ungheni, a Comarnic–Brassó, a Nagyszeben–Brassó, a Berettyószéplak–Bors, a Magyarnádas–Berettyószéplak, illetve a Pitești–Craiova sztrádaszakaszokról van szó. Emellett gyorsforgalmi út épülne Ploiești és Buzău, Bákó és Pașcani, Focșani és Bákó, Konstanca, Tulcea és Brăila között, és elkészülne a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasz is.
Ugyanakkor egy úgynevezett Eurotrans vagy TransRegio kategóriával is számol a kormány: ebbe a besorolásba illeszkedne a Temesvárt Temesmórával, a Câmpinát Négyfaluval, az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával, illetve a Bukarestet Giurgiuval összekötő út.
Pesszimista forgatókönyv
Viszont ha az Unió nem megy bele a záradék hatályba léptetésébe, akkor igencsak negatív forgatókönyv körvonalazódik, mivel ebben az esetben az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) csak a 2014–2020-as költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő uniós forrásokból és az állami költségvetésből gazdálkodhatna.
Így viszont mindössze a Lugos–Déva, a Szászsebes–Torda, az Aranyosgyéres–Marosvásárhely és a Pitești–Nagyszeben sztrádaszakasz épülhetne meg. A gyorsforgalmi utak hálózata eközben a Ploiești–Buzău–Focșani–Bákó, illetve a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasszal bővülne.
Megépülhetne továbbá többek között Szatmárnémeti, Belényes, Vaskohsziklás, Élesd, Marosvásárhely, Brassó, Székelyhíd, Nagykároly körgyűrűje. TransRegio kategóriában az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával összekapcsoló szakaszok épülnének meg, országút besorolásban pedig Bukarest körgyűrűje mellett épülne néhány déli szakasz, míg Erdély vonatkozásában a Pitești–Brassó és a Déva–Nagyvárad aszfaltcsík megépítése lenne lényegesebb fejlesztés.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
szóljon hozzá!