
Fotó: Veres Nándor
Óriási mértékben, 2500 százalékkal is emelkedhet januártól azoknak az ingatlanoknak az adója, amelyek jogi vagy magánszemély tulajdonában vannak, és cégszékhelyként működnek, értékfelmérésükre pedig nem került sor az elmúlt öt évben – derült ki független adótanácsadó szakemberek felmérésből, amelyről a Hotnews.ro és a Mediafax.ro is beszámolt.
2015. november 10., 18:422015. november 10., 18:42
2015. november 10., 19:052015. november 10., 19:05
Az összeállítás szerint a lakóingatlanok illetéke átlagosan 25 százalékkal fog emelkedni 2016-ban. A statisztikához az ország ötven legnagyobb településén vizsgálták a helyi adók és illetékek jövő évi alakulását, így az összeállítás körülbelül 7 millió lakost érint.
A januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján egyrészt növekszik az ingatlanok adóalapja, azonban a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ezen felül mekkora mértékben növelik a közterheket, azaz mekkora adókulcsot alkalmaznak.
Az ingatlanadót jövő évtől három kategóriába strukturálják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.
Az adóalap és az együttható is emelkedik
Az adótörvénykönyv szerint ugyanakkor 6,95 százalékkal emelkedik az épületek adóalapja: míg idén a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, jövő évben ez 1000 lejre bővül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 2 százalékát kell kiszámítani.
Ez azonban még nem a végső adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült. Egy megyeszékhely belvárosában álló ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, a tömbházlakásoknál ugyanakkor ezen felül 1,2-szeres szorzót is alkalmaznak – ez az érték jövő évtől 1,4-re emelkedik.
Erdély-szerte a legnagyobb mértékben Tordán emelik a vállalkozásoknak otthont adó ingatlanok adóját, míg a legkevésbé a brassóiakat terhelik. Jól járnak ugyanakkor a nagyszebeni, nagybányai és besztercei lakosok is, ezekben a városokban kell ugyanis a legkisebb illetéket fizetni a lakóingatlanok után. Ezzel szemben Tordán és Aradon nagymértékben emelik a magánlakásokra kivetett közterhet, Kolozsváron és Temesváron pedig csak kicsivel kell majd többet fizetni, mint idén.
A magánszemélyeknek kedveznek a hivatalok
A felmérést elkészítő szakemberek – Dragoş Pătroi és Adrian Benţa adótanácsadó, valamint Robert Croitoru könyvelési szakértő – megállapították, hogy a magánlakások és -házak esetében a helyi önkormányzatok többsége a törvény által megengedett minimális mértékben emelte a helyi adókat és illetékeket, de mivel módosul az adóalap, és más együtthatókat is szigorítottak, meglehetősen drasztikus drágulásra kell számítani.
Ehhez képest a cégszékhelyként működő ingatlanok esetében a helyi hivatalok számottevő része maximális szintre növelte a közterhet: az eddigi adó tízszeresét fizetik majd azok a jogi személyek, amelyek az épületben az elmúlt öt évben értékfelmérést végeztek, illetve huszonötszörös illetéket rónak ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem igényelték az eljárást.
Az új adótörvénykönyv egyik legfontosabb módosítása egyébként, hogy az ingatlanadót már nem a tulajdonos minősége szerint – jogi vagy magánszemély –, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján számolják ki, vagyis a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb illetéket kell fizetni.
Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!