
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 06., 13:032010. augusztus 06., 13:03
Szakértőink 2,9 százalékról beszélnek, mert beleszámították, hogy a parasztgazdaságok jelentős része adómentesen termel. A második szakaszban szerényebb, alig 1 százalékos emelésre számítunk” – mondta Isărescu. Leszögezte, hogy számításaik szerint matematikailag az áfaemelés hatása legfeljebb 4 százalékos áremelésben nyilvánulhat meg.
Az idei második negyedévi adatokról szólva elmondta: az árak növekedtek ebben az időszakban, de elsősorban a gyógyszereknél volt jelentős az emelkedés. Hangsúlyozta, érzékelhető kiigazítás volt a szolgáltatásoknál is, főleg a telefondíjszabások esetében, ahol igen gyorsan érezhető az árfolyam ingadozása.
Mint arról beszámoltunk, a kormány június végén döntött az áfa 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, azt követően, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését.
Az áfaemelés az inflációs célt is befolyásolja: a 2011-es inflációs előrejelzést a korábbi 2,8 százalékról 3,1 százalékra emelte a jegybank, az idei várható inflációs szintet pedig az eredeti 3,7 százalékról 7,8 százalékra. „Az idei év végéig az inflációs előrejelzés 7,8-8 százalékos, akár e fölé is emelkedhet, hogy utóbb csökkenjék. 2011 végéig eltűnik az a 3 százalékos többlet, amelyet az áfaemelés okozott, és az infláció 3 százalék körüli értéken állapodik meg”– hangoztatta Isărescu az inflációs előrejelzés ismertetésekor. Kifejtette, ez a jelenlegi adatok alapján kidolgozott forgatókönyv, amely szerint második körben gyenge lesz az áfaemelés hatása.
A jegybank vezetőtanácsa szerdán döntött a jegybanki alapkamat 6,25 százalékos szinten tartásáról és lej esetében 15 százalékos, valuta esetében 25 százalékos kötelező banki tartalékról. A jegybankelnök közölte: a kiszámíthatatlan körülmények miatt újra kellene tárgyalni az euró bevezetésének 2015. január elsejére kitűzött céldátumát, és az esetleges 2011-es béremelésekről szóló nyilatkozatokat is elhamarkodottnak minősítette.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.