
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 06., 13:032010. augusztus 06., 13:03
Szakértőink 2,9 százalékról beszélnek, mert beleszámították, hogy a parasztgazdaságok jelentős része adómentesen termel. A második szakaszban szerényebb, alig 1 százalékos emelésre számítunk” – mondta Isărescu. Leszögezte, hogy számításaik szerint matematikailag az áfaemelés hatása legfeljebb 4 százalékos áremelésben nyilvánulhat meg.
Az idei második negyedévi adatokról szólva elmondta: az árak növekedtek ebben az időszakban, de elsősorban a gyógyszereknél volt jelentős az emelkedés. Hangsúlyozta, érzékelhető kiigazítás volt a szolgáltatásoknál is, főleg a telefondíjszabások esetében, ahol igen gyorsan érezhető az árfolyam ingadozása.
Mint arról beszámoltunk, a kormány június végén döntött az áfa 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, azt követően, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését.
Az áfaemelés az inflációs célt is befolyásolja: a 2011-es inflációs előrejelzést a korábbi 2,8 százalékról 3,1 százalékra emelte a jegybank, az idei várható inflációs szintet pedig az eredeti 3,7 százalékról 7,8 százalékra. „Az idei év végéig az inflációs előrejelzés 7,8-8 százalékos, akár e fölé is emelkedhet, hogy utóbb csökkenjék. 2011 végéig eltűnik az a 3 százalékos többlet, amelyet az áfaemelés okozott, és az infláció 3 százalék körüli értéken állapodik meg”– hangoztatta Isărescu az inflációs előrejelzés ismertetésekor. Kifejtette, ez a jelenlegi adatok alapján kidolgozott forgatókönyv, amely szerint második körben gyenge lesz az áfaemelés hatása.
A jegybank vezetőtanácsa szerdán döntött a jegybanki alapkamat 6,25 százalékos szinten tartásáról és lej esetében 15 százalékos, valuta esetében 25 százalékos kötelező banki tartalékról. A jegybankelnök közölte: a kiszámíthatatlan körülmények miatt újra kellene tárgyalni az euró bevezetésének 2015. január elsejére kitűzött céldátumát, és az esetleges 2011-es béremelésekről szóló nyilatkozatokat is elhamarkodottnak minősítette.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.