
Tavalyhoz képest jóval kevesebb bevétele volt az államkasszának az idei első negyedévben: január és április között 73,9 milliárd lej – a bruttó hazai termék (GDP) 9,8 százaléka – folyt be a központi büdzsébe, ez 2,8 százalékkal kevesebb 2015 azonos időszakához képest.
2016. május 28., 15:482016. május 28., 15:48
2016. május 28., 17:122016. május 28., 17:12
A pénzügyminisztérium adatait közzétevő News.ro hírportál beszámolója szerint a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) szerzett bevétel számottevően, 8,8 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest.
Az államkassza így 2016 első negyedévében a GDP-nek alig 0,02 százalékával bővült, ehhez képest 2015 első négy hónapjában a bruttó hazai termék 0,84 százalékával gyarapodott. A pénzügyi tárca ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az országos adóhatóság (ANAF) idén január és április között 66,6 milliárd lejes bevételt jegyzett, ez 1 százalékkal haladja meg a tavalyi adatokat, illetve 3 százalékkal nagyobb az előzetesen becsült jövedelemnél.
Cáfolja a szaktárcát az ANAF
A minisztérium azzal magyarázza az áfából befolyó összeg visszaesését, hogy január elsejétől 24-ről 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó, illetve az élelmiszerekre kivetett illeték már tavaly júniustól 9 százalékra mérséklődött. A másik indok, hogy az említett időszakban 254,8 millió lejjel növekedett az áfából visszaosztott összeg.
Nem ért egyet ezzel Gelu Diaconu, az ANAF elnöke, aki szerint a viszszaesés kizárólag a növekedő adócsalásnak tudható be, hiszen év eleje óta a fogyasztás óriási mértékben, közel 20 százalékkal bővült. Diaconu azzal érvelt, hogy az áfából származó bevétel már januárban is jelentős mértékben csökkent. Az általános forgalmi adóval ellentétben más téren előrelépés történt: a profitadóból származó bevétel 12 százalékkal, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulások összege 3,5 százalékkal, a jövedéki adóból származó jövedelem pedig 2,7 százalékkal bővült az első negyedévben. 13,5 százalékkal nagyobb összeg folyt be a különböző javak használatára, azaz elsősorban a szerencsejátékok üzemeltetésére kivetett illetékből is.
Visszaesést tapasztaltak a helyi önkormányzatok is, az ingatlanadóból befolyt összeg ugyanis 20,6 százalékkal esett vissza – ez annak „köszönhető\", hogy két hónappal, június végéig meghosszabbították a határidőt, amíg 10 százalékos kedvezménnyel fizethetik be a jogi és magánszemélyek az illetéket.
A béremelések miatt nagyobb volt a kiadás
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint eközben az államkassza kiadásai elérték a 73,8 milliárd lejt: ez összegben kifejezve 5,3 százalékkal haladja meg a 2015-ös adatokat, a GDP-hez viszonyítva ugyanakkor arányosan 0,1 százalékos visszaesést jelent. A tavalyi év második felében végrehajtott béremelés – a helyi közigazgatásban 12 százalékkal, az egészségügyben 25 százalékkal, a tanügyben 15 százalékkal, a közszféra más ágazataiban pedig 10 százalékkal nőttek a fizetések – nyomán 8,4 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bérkerete. Emellett tavaly június elsejétől megkétszerezték a kiskorúaknak járó gyermekpénzt, július elsejétől pedig a bruttó minimálbért is növelték 75 lejjel.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!