
Tavalyhoz képest jóval kevesebb bevétele volt az államkasszának az idei első negyedévben: január és április között 73,9 milliárd lej – a bruttó hazai termék (GDP) 9,8 százaléka – folyt be a központi büdzsébe, ez 2,8 százalékkal kevesebb 2015 azonos időszakához képest.
2016. május 28., 15:482016. május 28., 15:48
2016. május 28., 17:122016. május 28., 17:12
A pénzügyminisztérium adatait közzétevő News.ro hírportál beszámolója szerint a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) szerzett bevétel számottevően, 8,8 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest.
Az államkassza így 2016 első negyedévében a GDP-nek alig 0,02 százalékával bővült, ehhez képest 2015 első négy hónapjában a bruttó hazai termék 0,84 százalékával gyarapodott. A pénzügyi tárca ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az országos adóhatóság (ANAF) idén január és április között 66,6 milliárd lejes bevételt jegyzett, ez 1 százalékkal haladja meg a tavalyi adatokat, illetve 3 százalékkal nagyobb az előzetesen becsült jövedelemnél.
Cáfolja a szaktárcát az ANAF
A minisztérium azzal magyarázza az áfából befolyó összeg visszaesését, hogy január elsejétől 24-ről 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó, illetve az élelmiszerekre kivetett illeték már tavaly júniustól 9 százalékra mérséklődött. A másik indok, hogy az említett időszakban 254,8 millió lejjel növekedett az áfából visszaosztott összeg.
Nem ért egyet ezzel Gelu Diaconu, az ANAF elnöke, aki szerint a viszszaesés kizárólag a növekedő adócsalásnak tudható be, hiszen év eleje óta a fogyasztás óriási mértékben, közel 20 százalékkal bővült. Diaconu azzal érvelt, hogy az áfából származó bevétel már januárban is jelentős mértékben csökkent. Az általános forgalmi adóval ellentétben más téren előrelépés történt: a profitadóból származó bevétel 12 százalékkal, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulások összege 3,5 százalékkal, a jövedéki adóból származó jövedelem pedig 2,7 százalékkal bővült az első negyedévben. 13,5 százalékkal nagyobb összeg folyt be a különböző javak használatára, azaz elsősorban a szerencsejátékok üzemeltetésére kivetett illetékből is.
Visszaesést tapasztaltak a helyi önkormányzatok is, az ingatlanadóból befolyt összeg ugyanis 20,6 százalékkal esett vissza – ez annak „köszönhető\", hogy két hónappal, június végéig meghosszabbították a határidőt, amíg 10 százalékos kedvezménnyel fizethetik be a jogi és magánszemélyek az illetéket.
A béremelések miatt nagyobb volt a kiadás
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint eközben az államkassza kiadásai elérték a 73,8 milliárd lejt: ez összegben kifejezve 5,3 százalékkal haladja meg a 2015-ös adatokat, a GDP-hez viszonyítva ugyanakkor arányosan 0,1 százalékos visszaesést jelent. A tavalyi év második felében végrehajtott béremelés – a helyi közigazgatásban 12 százalékkal, az egészségügyben 25 százalékkal, a tanügyben 15 százalékkal, a közszféra más ágazataiban pedig 10 százalékkal nőttek a fizetések – nyomán 8,4 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bérkerete. Emellett tavaly június elsejétől megkétszerezték a kiskorúaknak járó gyermekpénzt, július elsejétől pedig a bruttó minimálbért is növelték 75 lejjel.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!