A hazai bankok által a legalapvetőbb tevékenységek után felszámolt illetékekről közölt összeállítást az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportál annak nyomán, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese nemrég arról számolt be: a pénzintézetek „erkölcstelen” pluszköltségekkel terhelik ügyfeleiket.
2015. november 26., 15:352015. november 26., 15:35
2015. november 26., 17:152015. november 26., 17:15
Az összeállításból kiderült, hogy egyes bankok valóban indokolatlanul nagy díjszabást alkalmaznak akkor is, ha a kliens csak a számlaegyenleget kéri a bankautomatánál.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) és a BRD például nem számol fel pluszösszeget, amennyiben az ügyfelek a pénzintézetek saját automatáit használják, ezzel szemben a BCR klienseinek 4,5 lejt, a BRD-s kártyával rendelkezőknek pedig egy eurónak megfelelő összeget kell fizetniük, amennyiben más bank berendezésénél igénylik az egyenleget.
Más pénzpolitikát alkalmaz a Transilvania Bank és a Raiffeisen Bank: noha mindkét pénzintézet 2 lejt számol fel más automaták használatakor, az ügyfél azonban a saját gépeknél sem ússza meg ingyen az egyenleglekérdezést, amelyért minden alkalommal 30 banit vonnak le a számláról.
Saját hálózatában ugyancsak 30 banis díjszabást alkalmaz a CEC Bank, az UniCredit és az OTP Bank, míg más pénzintézetek használatakor 1,5–2,5 lejt kell fizetniük az ügyfeleknek. Az Economica.net összeállítása szerint a legkedvezőbb feltételeket a Garanti Bank kínálja, a saját automatánál történő számlaegyenleg-lekérdezéskor ugyanis nem számol fel pluszilletéket, míg már berendezések használata egy lejbe kerül.
A BCR és a BRD egyébként a készpénzfelvételkor felszámolt illeték terén is „élen jár”: amennyiben az ügyfél más bank automatájánál vesz fel pénzt, egyrészt ki kell fizetnie az összeg egy százalékát, a BCR-nél azonban ez nem lehet kevesebb 15 lejnél, a BRD pedig erre további 5 lejt is rászámol.
Mindez hamarosan megváltozhat, Romániának ugyanis gyakorlatba kell ültetnie egy európai uniós irányelvet, amely szerint minden EU-s állampolgár alapvető joga lenne, hogy rendelkezzen egy bankszámlával, amelyet ingyenesen vagy „észszerű” áron használhat. A bankszámlanyitás az előírás szerint attól is független lenne, hogy az ügyfél rendelkezik-e hitelelmaradással.
Az irányelv szerint a kliensek alapvető banki műveleteket végezhetnének el a készpénzfelvételtől kezdve a más számlára való átutalásig. Az EU a tagállamokra bízza, hogy ezt milyen díjszabás ellenében teszik elérhetővé a bankok, amelyen ingyenesen is biztosíthatják a szolgáltatást. Az Európai Unió illetékesei abban bíznak, hogy az intézkedés nyomán széles körben elterjednek a pénzügyi szolgáltatások, mindez ugyanakkor a nehéz anyagi helyzetben lévőket is segíteni fogja.
Ruxandra Avram, a Román Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatóságának vezetője szerint az uniós irányelv miatt „nehéz idők következnek a bankok számára”. Kifejtette: az intézkedéssel gyakorlatilag arra kötelezik majd a pénzintézeteket, hogy egyesítsék legalább tíz olyan szolgáltatásukat, amelyeket eddig külön-külön értékesítettek, emiatt pedig kiéleződik a versenyhelyzet a bankok között.
Ruxandra Avram arra is kitért: igazságtalannak tartja, hogy a bankok többsége pluszösszeget számol fel, amikor az ügyfél az automatánál igényli a számlaegyenleget. „Meglátásom szerint ez egy erkölcstelen kezelési költség. Én rábízom a pénzemet a bankra, amiért cserébe semmit nem kapok, sőt még nekem kell kitalált összegeket fizetnem” – fogalmazott a BNR igazgatója.
Az irányelv egyébként azt is előírja, hogy az uniós állampolgárok bármikor részletesen tájékozódhatnak arról, hogy az alapvető banki csomagot más – bármely EU-s tagországban működő – pénzintézetek mekkora összegért kínálják, a központi jegybank szakértője szerint pedig ez a bankok közötti konkurenciát fogja kiélezni a kezelési költségek tekintetében is.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!