
Kérdés, hogy a görögök most mihez kezdenek. Függetlenedni akarnak, vagy az eurozóna tagja akarnak maradni? Mert függetlennek és eurózónatagnak maradni egyszerre nem lehet – értékelte a Krónika megkeresésére a görög népszavazás után kialakult helyzetet Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemező.
2015. július 06., 19:442015. július 06., 19:44
2015. július 06., 20:522015. július 06., 20:52
Hozzáfűzte: kínos egyébként, hogy milyen magyarázatokkal „próbálják etetni a népet\" egyes véleményformálók. Szerinte egyszerűen hazugság, amikor Angela Merkel német kancellár azzal érvel, hogy a német adófizetők tartják el Görögországot.
„A német adófizetők nem a görögöket, hanem a német magánbankokat finanszírozták, ugyanis a Görögország »megsegítése« címen átutalt jelentős pénzösszegek nagy részéhez a görög állam hozzá sem nyúlhatott, a pénz három napig állt a számlán, majd visszatért Németországba, csak ezúttal nem az adófizetők zsebébe, hanem a német privát bankok kasszájába. Semmi mást nem tett a német állam, minthogy az országa magánkézben lévő bankjait támogatta\" – fejtette ki Şerbănescu, aki egyébként nem érti, hogy Szlovénia és Lettország milyen bűnt követett el, amiért nekik is részt kellett vállalni a görög mentőcsomagból úgy, hogy tudni lehetett, a görögök hitelezői a francia és a német magánbankok. „Euró kell? Akkor fizetsz!\" – szemléltette az Unió vezető államainak hozzáállását a szakértő.
Şerbănescu ugyanakkor elmondta: javarészt a pénzügyi rendszernek ugyanaz az elhibázott szerkezete felelős a problémákért, amely a Lehmann Brothers bedőlését és a világgazdasági válságot is okozta. Azaz, hogy cégeknek, országoknak nyújtottak hiteleket, amelyekről előre tudták, hogy fizetésképtelenek. „Görögország csak egy példa, legalább 30-40 ország van hasonló helyzetben\" – magyarázta.
Mint hangsúlyozta, a hitelezőknek az az érvelése is sántít, hogy a görögök lusták, nem dolgoznak, és képtelenek áldozatot vállalni. Egyrészt azért, mert az elmúlt négy évben 12 százalékról 4 százalékra csökkent a görög államháztartás hiánya, azaz igenis meghúzták a nadrágszíjat. „Másrészt, ha a görögök tényleg lusták, a hitelnyújtáskor ezt nem tudták?\" – fogalmazta meg a költői kérdést Şerbănescu. Hozzátette: egész Európában egyébként a román állam volt az egyetlen, amely hajlandó volt a gazdasági válság veszteségeit a lakossággal megfizettetni, a többi európai ország nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.
Kérdésünkre, hogy a népszavazást követően a görögök kicsikarhatnak-e kedvezőbb feltételeket a hitelezőktől, Şerbănescu úgy fogalmazott: lát rá esélyt. Azonban hozzáfűzte, ez nem azért lehetséges, mert a görögök elő tudnak állni a hitelezőket meggyőző pénzügyi tervvel, hanem mert nagyon erős a geostratégiai pozíciójuk.
„Egyébként ez az oka, hogy az egész hercehurcát az amerikaiak nem nézik jó szemmel\" – vallja Şerbănescu. „Nem mindegy, hogy kinek a befolyási övezetébe tartozik a mediterrán térség, Kína, Oroszország vagy akár a tehetősebb arab országok is szívesen élnének a lehetőséggel\" – mutatott rá a makrogazdasági elemző.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!