
Kérdés, hogy a görögök most mihez kezdenek. Függetlenedni akarnak, vagy az eurozóna tagja akarnak maradni? Mert függetlennek és eurózónatagnak maradni egyszerre nem lehet – értékelte a Krónika megkeresésére a görög népszavazás után kialakult helyzetet Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemező.
2015. július 06., 19:442015. július 06., 19:44
2015. július 06., 20:522015. július 06., 20:52
Hozzáfűzte: kínos egyébként, hogy milyen magyarázatokkal „próbálják etetni a népet\" egyes véleményformálók. Szerinte egyszerűen hazugság, amikor Angela Merkel német kancellár azzal érvel, hogy a német adófizetők tartják el Görögországot.
„A német adófizetők nem a görögöket, hanem a német magánbankokat finanszírozták, ugyanis a Görögország »megsegítése« címen átutalt jelentős pénzösszegek nagy részéhez a görög állam hozzá sem nyúlhatott, a pénz három napig állt a számlán, majd visszatért Németországba, csak ezúttal nem az adófizetők zsebébe, hanem a német privát bankok kasszájába. Semmi mást nem tett a német állam, minthogy az országa magánkézben lévő bankjait támogatta\" – fejtette ki Şerbănescu, aki egyébként nem érti, hogy Szlovénia és Lettország milyen bűnt követett el, amiért nekik is részt kellett vállalni a görög mentőcsomagból úgy, hogy tudni lehetett, a görögök hitelezői a francia és a német magánbankok. „Euró kell? Akkor fizetsz!\" – szemléltette az Unió vezető államainak hozzáállását a szakértő.
Şerbănescu ugyanakkor elmondta: javarészt a pénzügyi rendszernek ugyanaz az elhibázott szerkezete felelős a problémákért, amely a Lehmann Brothers bedőlését és a világgazdasági válságot is okozta. Azaz, hogy cégeknek, országoknak nyújtottak hiteleket, amelyekről előre tudták, hogy fizetésképtelenek. „Görögország csak egy példa, legalább 30-40 ország van hasonló helyzetben\" – magyarázta.
Mint hangsúlyozta, a hitelezőknek az az érvelése is sántít, hogy a görögök lusták, nem dolgoznak, és képtelenek áldozatot vállalni. Egyrészt azért, mert az elmúlt négy évben 12 százalékról 4 százalékra csökkent a görög államháztartás hiánya, azaz igenis meghúzták a nadrágszíjat. „Másrészt, ha a görögök tényleg lusták, a hitelnyújtáskor ezt nem tudták?\" – fogalmazta meg a költői kérdést Şerbănescu. Hozzátette: egész Európában egyébként a román állam volt az egyetlen, amely hajlandó volt a gazdasági válság veszteségeit a lakossággal megfizettetni, a többi európai ország nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.
Kérdésünkre, hogy a népszavazást követően a görögök kicsikarhatnak-e kedvezőbb feltételeket a hitelezőktől, Şerbănescu úgy fogalmazott: lát rá esélyt. Azonban hozzáfűzte, ez nem azért lehetséges, mert a görögök elő tudnak állni a hitelezőket meggyőző pénzügyi tervvel, hanem mert nagyon erős a geostratégiai pozíciójuk.
„Egyébként ez az oka, hogy az egész hercehurcát az amerikaiak nem nézik jó szemmel\" – vallja Şerbănescu. „Nem mindegy, hogy kinek a befolyási övezetébe tartozik a mediterrán térség, Kína, Oroszország vagy akár a tehetősebb arab országok is szívesen élnének a lehetőséggel\" – mutatott rá a makrogazdasági elemző.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!