„Elszállt” bérek a közszférában

A bukaresti pénzügyminisztérium által a hét végén nyilvánosságra hozott kimutatás tanúsága szerint kétezer eurónál alacsonyabb havi fizetésre nemigen van példa a teljesen vagy részben állami tulajdonban lévő 157 állami vállalat menedzsmentjében. Eközben a legtöbbet – 16 622 eurós bruttó átlagbért havonta – a Tarom légitársaság vezetősége vágta zsebre, holott a vállalat az év első négy hónapjában 15 millió, míg tavaly 55 millió euró veszteséget könyvelt el. Az állami vasúti társaság, a CFR topmenedzsereinek havi bruttó átlagbére 14 570, az állami postavállalatnál 12 834, a ROMATSA légiközlekedési szolgáltatások igazgatóságánál pedig 12 079 euró.

A Taromhoz hasonlóan a vasút és a posta esetében is érthetetlennek és méltánytalannak tűnik a vezetők bérezése, hiszen a kormány a CFR teherszállító részlege esetében is többek között az inkompetens menedzsment által \"termelt\" deficit miatt képtelen magánosítani a társaságokat. Miközben például a posta teljes adósságállománya 151 millió euróra rúg, vezérigazgatója, Ion Smeeianu nettó hatezer eurót kap kézhez havonta – szerinte azonban az összeg a tisztség betöltésével járó stressz és a konkurens cégekkel vívott piaci harc tekintetében egyáltalán nem magas. „Most is amiatt emésztem magam, honnan teremtjük elő a 32 ezer alkalmazott bérét, miután a pénzügyminisztérium zárolta a vállalat számláit a tetemes adósság és más pénzügyi problémák miatt\" – panaszkodott a hivatalával járó „megpróbáltatásokra\" a napokban újságíróknak Smeeianu.

Nem lesz kényszerintézkedés

A pénzügyminisztérium kimutatása szerint az Oltenia energetikai komplexum, a CFR teherszállító részlege és a Transgaz vezérigazgatói ugyancsak több mint hatezer, míg a Transelectrica és Electrica Furnizare áramszolgáltatók, illetve az állami nyomda vezetői 4400 eurós havi javadalmazásban részesülnek. Ennél alacsonyabb – de 2500 eurónál nem kevesebb – többek között a petrozsényi Kőszénfejtő Társaság, a Romgaz és a Gépjármű Nyilvántartási Hivatal (RAR) menedzsereinek fizetése. Egyébként az állami vállalatokra jellemző horribilis fizetéseknél azt követően próbál rendet vágnia kormány, hogy a napokban kiderült: például a Nuclearelectrica energetikai társaság igazgatóinak éves jövedelme elérheti a 210 ezer eurót is, ha az igazgatótanács tagjai megszavazzák a bérkeretet. Ennek nyomán Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, a kormánya által elfogadott, a Hivatalos Közlönyben még meg nem jelent határozat értelmében az állami vállalatok menedzsereinek jövedelme a jövőben nem lehet magasabb, mint az ágazatban biztosított havi átlagbér hatszorosa. Látványos lefaragásokra azonban nemigen kell számítani, Ponta ugyanis úgy nyilatkozott: a korábban szentesített szerződéseket újra lehet ugyan tárgyalni, ám ez nem lesz „kényszerintézkedés\" a társaságok számára. „Amit eddig megkötöttek, azt megkötötték\" – jelentette ki a miniszterelnök.

Vitatott végkielégítések

Victor Ponta minapi bevallása szerint valósággal elhűlt, amikor megtudta, mennyit vágtak zsebre eddig az értékpapírokat (CNVM), a biztosításokat (CSA), illetve a magánnyugdíjpénztárakat felügyelő országos bizottságok (CSSPP) vezetői. És nem véletlenül, hiszen mintegy ezer euróra rúgó miniszterelnöki fizetése eltörpül a hatóságoknál megállapított bérekhez képest. A biztosításokat felügyelő bizottság elnöke 188 ezer lejt (43 ezer euró), a CNVM vezetője 80 ezer lejt (18 ezer euró), míg a magánnyugdíjpénztárakat felügyelő bizottság igazgatója 62 ezer lejt (15 ezer euró) keresett havonta. „Kétlem, hogy egy bankár jövedelme ekkora összegre rúgna, a magánszférában nem lehet annyit keresni, mint állami intézményeknél. Ez túlzás\" – jelentette ki a kormányfő.

A három hatóság összevonása nyomán egy hónappal ezelőtt létrejött Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetősége azóta a Nemzeti Bank igazgatótanácsa tagjainak javadalmazásához igazította az új intézmény vezetőinek bérezését. Ennek megfelelően például Dan Radu Ruşanunak, az ASF elnökének havi illetményét 14 ezer euróban állapították meg, ami a Ponta-kabinet miniszterei bérének több mint tízszerese. Különben a megszüntetett hatóságok több tízezer eurós végkielégítést fizettek egykori, mandátumuk lejárta előtt szélnek eresztett tagjaiknak. A tőkepiacot felügyelő bizottság (CNVM) kilenc, míg a biztosításokért felelős (CSA) 19 havi fizetéssel egyenértékű végkielégítést folyósít a vezetőségi tagoknak – az előbbiben Králik Lóránd, utóbbiban Biró Albin vett részt az RMDSZ delegálása nyomán. Az összevont pénzügyi felügyelet vezető tanácsában közülük csak Králik kapott helyet, ahol 3600 eurót keres havonta.

Különben Dan Nica információs társadalomért felelős miniszter vasárnap a Pro Tv-nek adott interjúban szégyennek és elfogadhatatlannak nevezte az eddig önállóan működő felügyeletek tagjainak folyósított végkielégítéseket. A tárcavezető ezeket a juttatásokat ellenpárba állította a postától hamarosan elbocsátandó mintegy négyezer dolgozó helyzetével, akik ledolgozott munkaéveik függvényében háromtól harminc havi fizetésnek megfelelő végkielégítést kapnak. Nica tűrhetetlennek nevezte, hogy azok a felügyeleti tagok is végkielégítést kaptak, akik az ASF-ben folytatják tevékenységüket.