
Jóval több lehet a tényleges svájci frank alapú hitellel rendelkező romániai ügyfelek száma a Román Nemzeti Bank (BNR) által hivatalosan közölt 75 ezernél, a statisztika ugyanis nem tartalmazza a kihelyezett, valamint a rosszul teljesítő hiteleket – hívta fel a figyelmet Virgil Dăscălescu, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős osztályának igazgatója egy szakmai konferencián.
2015. február 26., 17:042015. február 26., 17:04
„Az összeállításban csak az a 75 ezer ügyfél szerepel, akik a Romániában működő pénzintézetek mérlegében szerepelnek, de a külföldi anyabankokhoz kihelyezett klienseket nem tartják nyilván” – magyarázta. A szakember azt is elmondta: a frankkölcsönök esetében jóval nagyobb a nem fizető kliensek aránya, mint az euróalapú hitelek tekintetében, de nem állnak pontos adatok a jegybank rendelkezésére.
Dăscălescu szerint természetes, hogy a svájci frank alapú kölcsönök terén jegyzik a legtöbb rosszul teljesítő portfoliót, hiszen a lej/frank árfolyam 2007–2008-hoz képest kétszeresére emelkedett.
A BNR szakértője a konferencián arról is beszámolt, hogy a svájci frank drágulása nemcsak az ügyfeleket érintette, hiszen ennek nyomán a bankok is veszteséget jegyeztek.
„Sokan kérdezik, hogy a frankhitelek lejre való átváltása hogyan okoz veszteséget a pénzintézeteknek, és miért nem csak mérsékli a nyereségét? Ennek oka, hogy a bankok évekkel ezelőtt ugyancsak svájci frankban igényeltek finanszírozást, illetve hitelt, hogy ebben a pénznemben bocsáthassanak ki kölcsönöket, ezt pedig most szintén magasabb árfolyamon kell visszafizetniük. Igaz ugyan, hogy az árfolyam növekedése pozitív következményekkel jár, nagyobb lesz a törlesztőrészlet például, de ezzel egy időben egyre több a rosszul teljesítő ügyfél, ami szintén bevételkiesést okoz” – magyarázta Virgil Dăscălescu.
Ezzel szemben az ügyfelek többsége azt hangoztatja, hogy noha valutában vettek fel kölcsönt, soha nem láttak svájci frankot, a pénzintézetek ugyanis euróban, illetve leggyakrabban lejben utalták át nekik a hitelt, egy véleményük szerint a bankok tulajdonképpen nem rendelkeztek a szükséges svájci frank alapú összeggel.
Mugur Isărescu, a BNR kormányzója január végén számolt be arról, hogy a 75 ezer frankhiteles negyede 4000 franknál kisebb kölcsönnek rendelkezik, további 25 százalék 47 ezer franknál több hitelt vett fel, és ugyanennyi azok aránya is, akik 4000 és 18 ezer, illetve akik 18 ezer és 47 ezer frak közötti kölcsönt vettek fel. A svájci frank alapú hitelek értéke egyébként az ország bruttó hazai termékének (GDP) 1,4 százalékát teszi ki.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!