Hirdetés

Adózás: módosítás és cáfolat

A szerzői jogdíjak utáni társadalombiztosítási járulékokat ezentúl a munkaadónak kell kiszámolnia, visszatartania, bevallania. Eközben Emil Boc miniszterelnök a kormányülésen arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az adótörvénykönyv módosításainak kidolgozásakor vegye figyelembe: a kormány nem támogatja a szerzői jogdíjakban részesülő személyek társadalombiztosítási járulékainak megduplázását. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte, nem csökken az egységes adókulcs.

Hírösszefoglaló

2010. szeptember 09., 08:432010. szeptember 09., 08:43

A szerzői jogdíjak utáni társadalombiztosítási járulékokat ezentúl a munkaadónak kell kiszámolnia, visszatartania, bevallania. Az erről szóló rendeletet tegnapi ülésén hagyta jóvá a kormány, a rendelkezés szeptember 13-ától lép érvénybe – jelentette be Ioan Botiş munkaügyi miniszter. „A legfontosabb, hogy a járulékot a forrásnál visszatartják, ezt már hétfőtől alkalmazzuk is” – részletezte az újonnan kinevezett tárcavezető.

Hozzátette: az állandó fizetéssel rendelkező alkalmazottaknak, akik csak időnként részesülnek szerzői jogdíjban, nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni a szerzői jogdíjak után. Ugyanakkor azok esetében, akiknek nincs állandó munkaviszonyuk, és kizárólag szerzői jogdíjakból szereznek jövedelmet időnként, a járulékok kiszámításának alapját az évi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegre, azaz 9100 lejre korlátozzák. Botiş kifejtette: azok az alkalmazottak, akiknek van fizetésük, de rendszeresen és ismétlődő jelleggel szerzői jogdíjat is kapnak, kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni a többletjövedelemre, a havi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegig. Ugyanezen fizetési rendszer érvényes azokra is, akiknek jövedelme kizárólag szerzői jogdíjakból származik, de azt ismétlődő jelleggel kapják.

A rendelet szerint a társadalombiztosítási járulék és a munkanélkülisegély-alapba fizetendő járulék kiszámítása, visszatartása, kifizetése és bevallása a munkaadó kötelessége, ez azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra. Így a jelenlegi 16,5 százalék helyett 11 százalékot tesznek ki a különféle járulékok.

A szerzői jogdíjak esetében egyébként a járulékok kiszámításának alapja a bruttó jövedelem húsz százalékának levonása után maradó összeg. A megbízási szerződések esetén a járulékokat az összjövedelem alapján számolják ki.

Eközben Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett pénzügyminiszter arról számolt be, hogy azoknak az egyéni vállalkozóknak (PFA), akik a szerzői jogdíjakból tesznek szert jövedelemre, az 58-as rendelet előírásai szerint kell fizetniük a járulékokat. „Az engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók két jövedelemtípusra tesznek szert – szerzői jogdíjakból származó jövedelemre és más jövedelmekre. Ha jövedelmük szerzői jogdíjból származik, az 58-as rendeletet alkalmazzák” – magyarázta.

Nem lesznek pluszadóterhek?

Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor a kormányülésen arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az adótörvénykönyv módosításainak kidolgozásakor vegye figyelembe: a kormány nem támogatja a szerzői jogdíjakból jövedelmet szerző személyek társadalombiztosítási járulékainak (CAS) megduplázását, jóllehet a tervezetet Dan Lazăr, a miniszterelnök tanácsadója dolgozta ki. Boc szerint a szerzői jogdíjban is részesülő személyek társadalombiztosítási járulékának növelésére vonatkozó tervezetet nem vitatták meg a kormányban. A miniszterelnök úgy vélekedett, ez a tervezet pozitív intézkedéseket is tartalmaz, például a tb-járulék kiszámítási alapjának egységesítésére irányuló kezdeményezést.

A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek eközben kedd este abban állapodtak meg a munkaügyi minisztérium képviselőivel, hogy az 1996/8-as törvény alapján szerzői jogdíjban részesülőknek és az alkotóknak ne kelljen tb-t fizetniük. Ez ügyben még Ioan Botiş munkaügyi miniszter beleegyezésére várnak. Cezar Corîci, az UGIR-1903 elnöke kedd este, a munkaügyi tárca képviselőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodtak a minisztérium szakértőivel abban, hogy az 1996/8-as törvény alapján fizetett szerzői jogdíjak után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, viszont azon szerzői jogdíjas szerződések esetében, „amelyek valójában adócsalást jelentenek”, kötelező a járulékok kifizetése. Dan Matei Agathon, a Romániai Munkáltatók Szövetségének szóvivője eközben úgy nyilatkozott: Ioan Botiş munkaügyi minisztertől garanciát kapott arra, hogy 2011. január elsejétől a szerzői jogok utáni járulékok arányát nem emelik 16,5 százalékról 35 százalékra.

Mint ismeretes, a 2003/571-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, júliustól érvényes 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alapba is be kell fizetniük. Azonban szeptember 2-án közvitára bocsátották a 2003/271-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelések szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály értelmében a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának, legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78%-ra növekedne. A járulékot befizető személyek számára a járulékok kiszámításának alapját öt bruttó átlagbérre korlátozzák, de az alap nem lehet kisebb egy bruttó átlagbérnél.

Mégse csökken az adókulcs

Ugyan egy nappal korábban a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva a 16 százalékos egységes adókulcs csökkentését helyezte kilátásba, Gheorghe Ialomiţianu tegnap már határozottan leszögezte, hogy a 2011-es évi állami költségvetésben 16 százalékos adókulccsal és 24 százalékos általános forgalmi adóval számolnak, s nincsenek olyan tervek, amelyek szerint nőne vagy csökkenne egyes adók szintje. Mint ismeretes, a pénzügyminisztériumnak olyan büdzsétervezettel kell előrukkolnia, amellyel a költségvetési hiány nem haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát, miközben a gazdasági növekedésnek el kell érnie az 1,5 százalékot. Ugyanakkor a jövő évi költségvetésnek fedeznie kell a nyugdíjalap 3,6 milliárd eurós hiányát is.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 25., kedd

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Már nem a munkaerőhiány a fő gond: évtizedes mélyponton a betöltetlen állások száma Romániában

Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.

Már nem a munkaerőhiány a fő gond: évtizedes mélyponton a betöltetlen állások száma Romániában
2026. augusztus 25., kedd

Bruttó 5000 lejes minimálbért kérnek januártól a szakszervezetek – Reagált a munkaügyi miniszter

A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.

Bruttó 5000 lejes minimálbért kérnek januártól a szakszervezetek – Reagált a munkaügyi miniszter
2026. augusztus 25., kedd

Még pár nap, és lehet igényelni a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőknek járó támogatást

Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Még pár nap, és lehet igényelni a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőknek járó támogatást
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank

„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.

Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank
2026. augusztus 25., kedd

Miért van még mindig 10 lej felett a gázolaj ára? Az államtitkár szerint erre több magyarázat is van

Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.

Miért van még mindig 10 lej felett a gázolaj ára? Az államtitkár szerint erre több magyarázat is van
2026. augusztus 24., hétfő

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak

A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint

Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint
2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
Hirdetés
Hirdetés