
Arra ösztönzik a sepsiszentgyörgyi vállalkozókat, hogy helyben költsék el a pénzüket. A helyi cégek idén is visszaigényelhetik a befizetett ingatlanadójuk 33 százalékát, a tavalyi adóemelés értékét.
2014. március 05., 18:382014. március 05., 18:38
2014. március 05., 18:392014. március 05., 18:39
Antal Árpád polgármester (képünkön) szerdán elmondta, népszerűtlen intézkedéseket is meg mernek hozni, ha meggyőződésük, hogy az középtávon eredményeket hoz a városnak és a vállalkozóknak.
Tavaly sokan támadták az adóemelést, kevesen hittek a támogatási programban, ám az 2,9 millió lej többletbevételt generált a városnak, ebből 664 ezer lejt fordítottak vissza a helyi cégeknek. Idén újdonságnak számít, hogy akik visszaigénylik az adóemelést, azoknak helyi cégektől kell terméket, szolgáltatást vásárolniuk a pénzre, ha erre van lehetőség. Banki kamatokra vagy a csak külföldön megvásárolható technológiára viszont ez a megszorítás nem vonatkozik.
Mint Debreczeni László sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke tájékoztatott, tavaly 81 cég több mint 664 ezer lej támogatást kapott, az elszámolás benyújtásától számítva átlag 17 nap alatt át is utalták a pénzeket. A legtöbben kamattámogatásra, illetve állóalap fejlesztésre pályáztak, a legtöbbet a helyi Arcon cég, amely 189 ezer lejt kapott vissza.
Miklós Zoltán helyi tanácstag eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy 650 helyi cég lenne jogosult a támogatásra, de soknak kis mértékben, mintegy 100 lejjel emelkedett az ingatlanadója, ezért nem is pályáztak. Az 50 legnagyobb sepsiszentgyörgyi cég közül egy nem élt a lehetőséggel, szándékosan nem igényelte vissza az adóemelést, ezzel is támogatva a város fejlődését.
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
szóljon hozzá!