Adóügyi autonómiát kérnek a megyei jogú városok

A megyei jogú városokat tömörítő egyesület (AMR) hétfőn mutatta be az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó, 2016-tól hatályba lépő javaslatait. Az országos szervezet tagjai szerint elképzeléseik nagyobb autonómiát és hatékonyabb tevékenységet biztosítanának a településeknek, emellett a városok adminisztratív szempontból fontosabb szerepet kapnának.

Ilie Bolojan, az egyesület elnöke, Nagyvárad polgármestere kifejtette: szeretnék elérni, hogy a megyei jogú városok a kormánytól nagyrészt függetlenül dönthessenek a helyi adókról és illetékekről, illetve az adók nagyobb része maradjon helyben. „Ahhoz, hogy az önkormányzatok hatékony, a körülményeknek és feltételeknek megfelelő adópolitikát dolgozzanak ki, szükségük van arra, hogy a források nagy részével maguk rendelkezhessenek” – fogalmazott Bolojan.

Rámutatott: jelenleg a helyi önkormányzatnak befizetett adónak mindössze 41 százaléka marad a városházánál, meglátásuk szerint pedig vissza kellene vezetni a 2008 előtti kvótát, amely alapján 47 százalék maradt helyben. Elmondása szerint a kvóta módosítása óta Nagyvárad évente 3 millió eurót veszít.

Ráduly szerint teljes átszervezésre lenne szükség

Az egyesület javaslataival nem minden erdélyi megyei jogú város vezetője ért egyet: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere úgy véli, hogy az adó- és hatáskörrendszert egyszerre, minden szegmenset figyelembe véve kell átszabni. „Adott helyzetben hiába húzzuk magunk fele a takarót, hiszen mások sem szeretnek fázni” – fogalmazott az elöljáró.

Ráduly úgy véli: a felmerült problémák orvoslása érdekében a 2013 végén felvetett, majd tragikus hirtelenséggel elhalt decentralizációs projektet kellene feltámasztani. A csíkszeredai polgármester szerint ugyanakkor a helyi önkormányzatok problémáira az jelentene megoldást, ha szélesebb hatáskört és többletforrást kapnának.

Ezzel szemben jó elképzelésnek tartja az önkormányzatok fiskális autonómiájára vonatkozó javaslatot Kovács Jenő, Nagykároly elöljárója. Lapunknak elmondta: szerinte sok helyi vezető tartja kényelmesnek a jelenlegi helyzetet, mivel a központilag megszabott adók lényegében felmentik a felelősség alól a helyi döntéshozókat. Kovács azonban úgy véli: jobb lenne szakítani ezzel a gyakorlattal, és vállalni az önálló döntések következményeit.

„A közterheket úgy kell megszabni, hogy azokat az adóalanyok ki is tudják fizetni, és a városkasszának is legyen bevétele. A helyi szintű döntéshozók láthatják a legjobban, hogy melyik cég mennyi adóterhet bír el” – fogalmazott a partiumi város elöljárója. Hozzátette: a helyi „autonómia-tervezetet” az RMDSZ-nek is fel kellene karolnia, és támogatnia kellene minden rendelkezésére álló eszközzel.

Zavarják a helyieket a lokálok

Ilie Bolojan hétfőn azt is elmondta: az AMR szerint azért kellene pluszadót kivetni a játékgépeket működtető, illetve éjszaka alkoholos termékeket árusító szórakozóhelyekre, hogy „eltüntessék” ezeket az egységeket a forgalmas, illetve lakott helyekről.

„Az éjszaka, sötétben árusított alkohol vandalizmust eredményez, és a helyiek gyakran panaszkodnak csendháborítás miatt. A lakónegyedekben majdnem mindegyik tömbház földszintjén kocsma vagy játékgépes kereskedelmi egység működik. Mindenképpen szükség van arra, hogy a helyi önkormányzatok dönthessenek az ezekre a lokálokra kivetett adókról, hogy valamiképpen korlátozni tudják tevékenységüket. Nem az a lényeg, hogy az önkormányzat több pénzt szedjen be, hanem hogy felügyelni tudjon bizonyos történéseket” – magyarázta Ilie Bolojan.

Robert Negoiţă, Bukarest harmadik kerületének polgármestere, a megyei jogú városok egyesületének alelnöke hozzátette: azért kezdeményezik a különadó bevezetését, hogy korlátozzák a lakókat zavaró, „hosszabbított nyitva tartással működő kocsmákat, amelyeket vagy olyan helyre kellene költöztetni, ahol senkit nem zavarnak, vagy teljesen be kellene szüntetni működésüket”.

Rámutatott: a lakosok részéről a polgármesteri hivatalhoz érkezett panaszoknak mintegy fele csendháborításra vonatkozik, és „ilyenkor kínos azzal magyarázkodni, hogy a hatályos törvények alapján a hivatal semmit nem tehet”.

Az ingatlanadóba is beleszólnának

Ilie Bolojan azt is elmondta: az egyesület támogatja a pénzügyminisztériumnak azt az elképzelését, miszerint az ingatlanadó mértékét nem a tulajdonos minősége – jogi vagy magánszemély – hanem a lakás rendeltetése alapján határozzák meg. A szaktárca módosítása szerint az új módszerrel kiszámított érték meghatározása a tulajdonos feladata lenne, akinek szakemberre kellene bíznia a cégszékhelyként használt ingatlan felbecsülését, Bolojan szerint azonban az árat a helyi önkormányzatnak kellene megszabnia.

„Úgy gondolom, hogy a mi elképzelésünk tisztességesebb, hiszen a helyi hivatal egységes értékeket adna meg, figyelembe véve például, hogy az ingatlan milyen környéken helyezkedik el. Amennyiben hagynánk, hogy a tulajdonosok árfelmérőkkel alkudozzanak, a lakások után teljesen eltérő adót kellene befizetni” – érvelt az egyesület vezetője.

Az AMR ugyanakkor szeretné, ha az önkormányzatoknak lehetőséget biztosítanának arra, hogy akár ötszörös pluszadót kivessenek a használaton kívüli, elhanyagolt épületekre és területekre, „amelyek rendezésére már éppen elég idejük volt a tulajdonosoknak”. Az egyesület javaslatai között az is szerepel, hogy a helyi önkormányzatoknak lehetőségük legyen kölcsönt adni a hatáskörükbe tartozó intézményeteknek – iskoláknak és kórházaknak – az európai uniós társfinanszírozással megvalósítandó projektekre.

Kötelezővé tennék a kocsmában a szülői felügyeletet

Csak szülői engedéllyel mehetnének bárokba és szórakozóhelyekre a kiskorúak, amennyiben elfogadják Sebastian Grapă nemzeti-liberális (PNL) szenátor javaslatát, aki a törvénykezdeményezéssel megakadályozná, hogy a 18 év alattiak alkoholt fogyasszanak és cigarettázzanak.
Grapă elmondta: annak nyomán nyújtotta be a parlamentbe a jogszabálytervezetet, hogy több ízben is bárokban talált rá tizenkettedikes lányára, és amikor kérdőre vonta az alkalmazottakat, hogy miért szolgálták ki a kiskorút alkohollal, azt válaszolták: nem az ő dolguk a gyermeknevelés. Arra az újságírói kérdésre, hogy a lánya kérésére hajlandó lenne-e elmenni vele egy szórakozóhelyre, a szenátor azt válaszolta: természetesen, szívesen ellátogatna egy ilyen helyre, amely a fiatalságát juttatja eszébe. A törvénytervezet szerint a szórakozóhelyek működtetőinek, illetve alkalmazottjainak kötelező módon ellenőrizniük kellene, hogy a belépők hány évesek.
Az elképzelésre már rábólintott a szenátus jogi bizottsága. Cătălin Boboc, a különbizottság elnöke úgy érvelt: „kötelességünk olyan jogi keret teremtenünk, amely megvédi a kiskorúakat”. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara. Az ifjúsági minisztérium tavalyi felmérése szerint az alkoholt fogyasztók 18 százaléka kiskorú, a 18 év alattiak 19 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy 16 éves kora óta cigarettázik.